133 éves évforduló

161 év alatt nagyon sokat változott a technika. Ez sok mindenben tetten lehet érni, én most mégis a villámok megörökítését választottam.
1839. augusztus 19-ét, tekinthetjük a fényképészet megszületésének, amikor Louis Daguerre a francia Tudományos és Képzőművészeti Akadémia együttes ülésén hihetetlen nemzetközi érdeklődés közepette a vegyi eljárást részletezve ismertette a - leginkább  Nicéphore Niépce által kidolgozott - dagerrotípia készítését. Néhány évvel később Thomas Easterly 1847. június 18-án este 9-kor készített dagerrotípiáját mondják az elsőnek, ami villámot ábrázol. Állítólag véletlenül sikerült a villámot elkapni. Sajnos a fémlemez megsemmisült, és csak egy fénykép maradt fent róla. 

Így hivatalosan William Nicholson Jenningst (1860-1946) tartják az első fotósnak, akinek sikerült villámot fényképeznie 1882 szeptember 2-án, 133 évvel ezelőtt Annyira megtetszett ez a dolog neki, hogy ezután még nagyon sok fotót készített. Persze itt a "nagyon sok" fél tucat fennmaradt fotót jelent. Mi ez ahhoz képest, ami a mai technikával készül, egy kattintással több százezer képet kapunk. Jenningst érdekelte, hogy valóban cikkcakkban megy a villám, mint ahogy ábrázoljuk, vagy csak megcsal a szemünk?

Bár a CCD-t már 1969-ben feltalálták, a digitális forradalom még váratott magára. A gyorskamerák legalább 250 felvételt készítenek másodpercenként. Van olyan kamera, amelyik 1000 felvételt is tud. Egy ilyen videón már jól látszik az, hogy először egy elővillám ionizálja a levegőt, mintegy csatornát készítve a későbbi, nagy villám számára. A villám ekkor már 40 000 A erősségű, 180 km/h sebességű és mintegy 3000 K hőmérsékletű. Utóbbi miatt van a dörgés: a hirtelen felmelegített levegő indította lökéshullámot halljuk dörgésnek.