Bernoulli közöttünk

Az alábbi kép fiam születésnapján készült. Tökéletes kép Bernoulli törvény szemléltetésére:

133 éves évforduló

161 év alatt nagyon sokat változott a technika. Ez sok mindenben tetten lehet érni, én most mégis a villámok megörökítését választottam.
1839. augusztus 19-ét, tekinthetjük a fényképészet megszületésének, amikor Louis Daguerre a francia Tudományos és Képzőművészeti Akadémia együttes ülésén hihetetlen nemzetközi érdeklődés közepette a vegyi eljárást részletezve ismertette a - leginkább  Nicéphore Niépce által kidolgozott - dagerrotípia készítését. Néhány évvel később Thomas Easterly 1847. június 18-án este 9-kor készített dagerrotípiáját mondják az elsőnek, ami villámot ábrázol. Állítólag véletlenül sikerült a villámot elkapni. Sajnos a fémlemez megsemmisült, és csak egy fénykép maradt fent róla. 

Így hivatalosan William Nicholson Jenningst (1860-1946) tartják az első fotósnak, akinek sikerült villámot fényképeznie 1882 szeptember 2-án, 133 évvel ezelőtt Annyira megtetszett ez a dolog neki, hogy ezután még nagyon sok fotót készített. Persze itt a "nagyon sok" fél tucat fennmaradt fotót jelent. Mi ez ahhoz képest, ami a mai technikával készül, egy kattintással több százezer képet kapunk. Jenningst érdekelte, hogy valóban cikkcakkban megy a villám, mint ahogy ábrázoljuk, vagy csak megcsal a szemünk?

Bár a CCD-t már 1969-ben feltalálták, a digitális forradalom még váratott magára. A gyorskamerák legalább 250 felvételt készítenek másodpercenként. Van olyan kamera, amelyik 1000 felvételt is tud. Egy ilyen videón már jól látszik az, hogy először egy elővillám ionizálja a levegőt, mintegy csatornát készítve a későbbi, nagy villám számára. A villám ekkor már 40 000 A erősségű, 180 km/h sebességű és mintegy 3000 K hőmérsékletű. Utóbbi miatt van a dörgés: a hirtelen felmelegített levegő indította lökéshullámot halljuk dörgésnek. 

Rakéta-elv

Egy gyorskamera örökített meg egy rakétaként működő pezsgőspalackot. Nagyon hálásak vagyunk a felvételért!

Rezgések és illúziók

Ha egy harmonikus rezgés merőleges vetületét vizsgáljuk úgy, hogy megfelelően választjuk ki a periódusidőt, és a kezdősebességet, és a határfeltételeket, akkor .... valószínűleg már nem sok ember olvas tovább. Ezért inkább egy videót mutatok. Ugyanerről.

Ne próbáld ki a vizsgálaton!

Ha véletlenül MR vizsgálatra kell mennie az embernek, akkor minden fémtárgyat kint kell hagyni. Mivel az MR mágneses rezonancia eljárás alapja az, hogy egy mesterségesen fenntartott erős mágneses térbe helyezik a vizsgált testrészt. (Ez az erőtér elbillenti a hidrogénatomokban a protonok tengelyének irányát. Azért alkalmas a hidrogén a tanulmányozásra, mert elegendő mennyiségben van jelen, és páratlan protonszámú (1). A test körülbelül 70 százalékát víz (H2O) alkotja, amely részben hidrogénből épül fel. Ezeket a szkennelés alatt, rétegenként, plusz energiával „bombázzák”, ezzel megváltoztatják a tengelyek dőlését. Ezután a proton, miközben „igyekszik” visszaállítani eredeti dőlésszögét, a kapott energiát visszasugározza. Ezt a visszasugárzott energiát képes mérni a készülék, és ez alapján rekonstruálható a háromdimenziós kép is. Így szisztematikusan, tetszőlegesen beállított síkokban képeket készítenek, amelyekből információt nyernek az adott térfogaton található szövetek víztartalmáról, sűrűségéről, végső soron az anyagáról, mely a strukturális elemzésekhez szükséges.)

A felvételen az látszik, hogy milyen irtózatosan erős egy ilyen berendezés. A berendezés belsejében 1 tesla nagyságú mágneses erőtér van. Összehasonlításképpen a Föld mágneses terének ereje 0,00005 T, egy hűtőmágnes 0,02 T...