Out of Focus

Kozmikus keserűség

Kozmikus keserűség a címe John Updike Cosmic Gall című versének Soltész József fordításában. A vers nem lehulló műholdakról szól, nem is az aziránt érzett szomorúságunkról, hogy nem láttuk az izzó darabokat fénylőn az óceánba hullani. Hanem egy részecskéről, a neutrínóról.

John Updike

Cosmic Gall

NEUTRINOS, they are very small.
They have no charge and have no mass
And do not interact at all.
The earth is just a silly ball
To them, through which they simply pass,
Like dustmaids down a drafty hall
Or photons through a sheet of glass.
They snub the most exquisite gas,
Ignore the most substantial wall,
Cold shoulder steel and sounding brass,
Insult the stallion in his stall,
And scorning barriers of class,
Infiltrate you and me! Like tall
and painless guillotines, they fall
Down through our heads into the grass.
At night, they enter at Nepal
and pierce the lover and his lass
From underneath the bed-you call
It wonderful; I call it crass.

Kozmikus keserűség
(fordította Soltész József)

Neutrínó, roppant kicsi,
Se töltése, se tömege,
Még a társa sem érdekli,
A föld egy golyó közepe,
Melyen csak úgy áthalad,
Mint egy előcsarnokon, mint foton az üvegen,
S a legfinomabb gázakon, fallal őrzött tereken, a bronzon és az acélon.
Felhergelheti a csődört,
Osztályhatár nem akadály,
Keresztülfúrja a bőröd,
A testeden ki- és bejár,
Fejeden át a talajba;
Éjszaka betör Nepálba,
Átfúrja a szeretőt,
S az ágyban, hogyha megcsodálod,
Bosszantod a kétkedőt.

Lezuhant az UARS?

Úgy tűnik, hogy még mindig nem. 9 órakor még mindig 135 km magasan van. A NASA is csak ígéri, hogy majd frissíti az adatokat. Nekem nem, de Jónás Károlynak sikerült lefotóznia az átsuhanó műholdat.
UPDATE: Nem Jónás Károly képéről van szó. Vette valakitől.

Addig se maradjunk égi szépség nélkül, a NASA oldalát böngészve találtam egy szép képsorozatot, ami a déli sarki-fényt, azaz az Aurora Australist mutatja a Nemzetközi űrállomás szemszögéből.

UPDATE: A NASA 9 óra 46 perckor kiadott közleménye szeirnt az UARS lezuhant. A pontos idő és helyszín még nem ismert, feltehetően Kanada felett lépett be a légkörbe, de a darabjai az óceánba hullottak. Nyugat-kanadai Calgarytől délre, Okotoks felett látták a lehulló törmeléket.

UARS műhold lezuhanása - UPDATE

A legutóbbi számítások szerint nem is péntek este, hanem szombat hajnalban fog lezuhanni az UARS. Folymatosan frissülnek az információk a NASA oldalán.
Az alábbi animáció az agi.com számításait mutatja, hogy szerintük hogy megy majd végbe a folyamat:

Olaszországban 0,6 százalék volt a becsapódás esélye, ami az elmúlt órákban 1,5-re nőtt. Az Olasz kormány kérte a lakosokat, hogy maradjanak a házaikban. Remélem, tudni fogok róla, ha Magyarországon az esély 1,5 % fölé megy...mindenesetre követjük az UARS pályáját...

21:33 és 21:35 közt Ausztria felett halad el a műhold, hazánkból is látható lesz.

Most olvastam a Népszabadságban, hogy október végén még egy óriási űrszemét fog becsapódni: az 1990-ben felbocsátott, 2,4 tonnás német ROSAT űrteleszkóp. Az UARS-nál nagyobb, 1:2000-hez az emberi sérülés esélye ennél a műholdnál, amikor a számítások szerint a harminc részre eső műszer 1,6 tonnája eléri a földet.

Kövesd az UARS lezuhanását

Sok műhold kering körülöttünk, sok lezuhan, és elég a légkörben. Az UARS (Upper Atmosphere Research Satellite, azaz a Felső Légköri Kutató Műhold) azért más, mert elég nagy, így nem fog sok kis darabra szétesve elégni, hanem jelentős darabok be is csapódnak majd. A NASA beszámolója szerint a közel 6 tonnás UARS nemsokára eléri a légkört, és ezzel felgyorsul a zuhanása.
Előzetes számítások szerint pénteken este 8 és éjfél között lép majd be légkörbe. Ha fél 10 környékén történik a zuhanás, úgy az Ausztria és Csehország felett lezajló események fénye hazánkból is (elsősorban az osztrák határhoz közel) látható lehet - írja az Origo. Egyelőre ismeretlen, hogy az a 800 kilométeres sáv, melybe a műhold zuhanni fog, a Föld melyik pontjára esik majd, ezt csak a becsapódás előtt 2 órával lehet majd megmondani. Számítások szerint 1 a 3200-hoz az esélye annak, hogy emberi sérülést okoz majd, nagyobb valószínűséggel azonban valamelyik óceánban végzi majd pályafutását.

Eredetileg az 1991-ben fellőtt műhold érkezését október elejére várták, ám a megemelkedett naptevékenység miatt felhevült a felső légkör, mely így jobban lassította a használaton kívül keringő műtárgyat. A műhold pályája az alábbi (néha nehezen betöltődő) oldalon követhető.

A bejegyzés írása idején éppen Ausztrália partjai felett suhan el az UARS  7,79 km/s sebességgel 195 km magasan.

Azért tudnak valamit a Kutatók Éjszakája szervezői, hogy még egy ilyen nagyszabású kísérletet is bevállaltak ;)

Forrás: NANA, Space.com, Időkép

Szoba kilátással

Philip Bloom utazásai alatt, 2009 októberétől kezdve egy éven keresztül rögzítette hotel ablakaiból a kilátást.
Room with a view: 1 year of timelapses from hotel windows from Philip Bloom on Vimeo.

Tudományok hídja szombat délután

A Lánchídon rendezik meg a Tudományok hídját most szombat délután négy órától. Szerintem mi kinézünk. És te?
Itt megnézheted a hivatalos plakátot, amiről kiderült, hogy kik hol mit csinálnak.

UPDATE: Voltunk kint. Annyian voltak, hogy legközelebb célszerű lenne az Erzsébet hidat kinevezni tudományok hídjának ;) A kiállítók türelemmel ismételték el ezredszer is a magyarázatokat. Ezúton is köszönet érte. A Puli standjánál elég sokat időztünk. Ezúton is köszönöm Pathy Miklósnak, hogy válaszolt minden kérdésemre. A lenti kép a Puli modelljéről készült, ahogy éppen a Lánchíddal küzd - sikeresen:

Műholdnév pályázat

Indul egy rajzpályázat. Sajnos  csak 9, 10 és 11 évesek rúghatnak labdába. De a legjobb, legkreatívabb rajz készítőjéről a Galileo program egyik műholdját nevezik el és úgy lövik fel a világűrbe.

A Galileo Program Európa saját műholdas navigációs rendszere lesz, 27 műholddal. Ezek a Földtől több, mint 20 000 km távolságra keringő rendszert alkotnak majd. Az első két műholdat 2011 harmadik negyedévében hordozórakéták segítségével tervezik fellőni. Az egyik műholdat egy Belgiumban élő, a másikat pedig egy Bulgáriában élő gyermekről nevezik el. A többi műholdat szintén európai uniós tagállamban élő gyerekekről nevezik el.
Részletekért kattints ide.

Kísérletek animálva

Azt gondolom fizika órán első a kísérlet. Persze bizonyos dolgokat nehéz vagy nem túl célszerű kikísérletezni, mondjuk a Rutherford kísérletet, vagy az atomerőműnél a vészleállást. Ilyenkor jól jön egy pofás kis animáció, főleg, ha helyes fizikai elméleteken alapszik. De ismétlésnek is jó, ha az órán látott kísérletet nézzük meg újra. Berendezések fotóival és rövid videókkal is találhatunk. Nem néztem végig az összes animációt, de szeretném hinni, hogy az ELTE fizikusaiban lehet bízni. Ajánlom a sulifizika animáció gyűjteményt.

A Brocken-hegyi kísértet

Az érdekes légköroptikai jelenség akkor fordul elő, ha egy személy árnyéka egy felhőre vagy ködrétegre vetül. Az árnyékot színes, gyűrű alakú glória övezi, amely diffrakciós jelenség révén keletkezik az apró lebegő vízcseppeken.
Az alábbi fotót Luc Perrot hegymászó készítette a  a Reunion-szigeten 2011. június 10-én. A hegymászók körében ismert hiedelem szerint aki meglátja saját árnyékát, az a hegyekben hal meg.

Forrás: Ez a cikk az Origón

Már én is találkoztam ezzel a jelenséggel: amikor a repülőgép árnyéka egy alacsonyabban lévő felhőrétegre vetül, és ezt a magasból figyelik az utasok, hasonló glóriát láthatunk a gép árnyéka körül. Alábbi képet decemberben készítettem Hollandia felett.

De ha valaki hasonló szivárvány színű karikákat lát fényforrás körül, akkor 1 órán belül menjen el szemészhez, és méresse meg a szemnyomását. Ugyanis az alattomosan támadó zöldhályog egyik tünete épp ez.

Reptéri matek

Gondolom az egyértelmű, hogy a repülés mögött elég erős fizika húzódik meg. De ha jobban belegondolunk a repülőtér irányítása, hogy ne ütközzön össze két gép, hogy a gépek és kiszolgáló járművek a megfelelő útvonalon közlekedjenek, hogy mennyi az elegendő üzemanyag/élelem/innivaló, amivel fel kell tölteni a repülőt, a beléptetési rendszer....egyáltalán: a jegyek megvásárlása mind komoly matematikai számításokat követel.

Például elég ismeretes az a tény, hogy a repülőgép társaságok mindig több jegyet adnak el, mint ahány férőhely van. Ugyanis statisztikailag kimutatható, hogy néhányan soha nem jönnek el. És ha mégis, akkor annak a néhánynak, akinek nem jutott hely, még mindig megéri a sok feleslegesen eladott jegy árából kifizetni a másik repülőjegyet/szállást.
Az Indexen a mai nap arról írtak, hogy a repülőgépbe szállást is nem ártana optimalizálni. Ez mondjuk már bennem is felmerült, csak nem tudom, hogy miért nem én írtam erről cikket?! Mindegy, Jason Steffen megelőzött. Míg mi szenvedünk a beszállással, csomagok elhelyezésével, a gép másik fele üres. Mert jelenleg a légikísérők először a gépek utasterének leghátulra szóló jegyeseit engedik a fedélzetere, majd jön a középmezőny, végül az elöl ülők. Ennél okosabb volna, ha először azokat engednék fel, akiknek ablak mellé szól a jegyük, utána a mellettük ülőket, majd harmadik székre szorulókat. A leggyorsabb megoldás a két módszer sajátos kombinációja lenne - írják - , ez a Steffen-modell. http://www.youtube.com/watch?v=fc1X8VJBfDA&w=500&h=305Lényege, hogy csak minden második üléssorba engednék első körben beszállni az utasokat az ablak mellettiekkel kezdve és hátulról előrefelé haladva. A második eresztésben a kihagyott sorok ablakosai következnének, majd pedig ugyanezzel a sorkihagyásos módszerrel töltenék fel a középső és a harmadik üléseket. Állítólag még az is gyorsabb, ha minden rendezőelv nélkül simán beeresztjük a népet, hadd foglalja el a gépen a helyét.