2011. augusztus 30., kedd

Láthatatlanná tévő köpönyeg - magyar találmány

Az iskolakezdés és bölcsis beszoktatás kissé lefoglal, így ezt - a gépnarancson talált - érdekes hírt most egy az egyben bemásolom ide. Nagyon ígéretes!

"A transzformációs optika és az anyagtudomány vezetett a láthatlannátevő köpenyek elméleti lehetőségéhez. A láthatatlanság alapjait eddig is számos kísérlet demonstrálta valamilyen egyszerűsített formában. Voltak olyan törekvések (az ún. “szönyeg-köpeny”), mely ugyan nem tette látatlanná
Az eddig alkalmazott módszerek azon alapultak, hogy a láthatatlanná tenni kívánt tárgy körül a fényt elhajlították. Ez azonban komoly elvi és gyakorlati problémákat vett fel. A láthatatlanság egyik legfontosabb elvi problémája, hogy a láthatatlanná tett terület körül a fény fázissebessége igen nagy kell hogy legyen. Akár még végtelen is. Ez nem kivitelezhetelen különleges anyagok segítségével, azonban ezen anyagok csak egy adott frekvencián képesek erre, amely az adott anyag rezonancia frekvenciájához köthető. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a láthatatlanná tett tárgy csak egy adott színű háttér előtt látszik láthatatlannak. Így például egy változó háttér előtt álló tárgy azonnal láthatóvá válik, amint a háttér színe megváltozik. Mindezen eszközök esetében még mindig fenn marad egy másik elvi probléma, miszerint a láthatatlanná tett terület körül a fény terjedési sebessége szuperluminális kell hogy legyen, ami azt jelenti, hogy nagyobb mint a fény vákuumbeli terjedési sebessége. Ez pedig nem elérhető.
A University of St Andrews diákjánák, Perczel Jánosnak sikerült egy új optika eszköz (az ún. láthatatlan gömb) segítségével elérnie, hogy az összes fény (minden frekvencián), ami a köpenyhez ér lelassul, így annak nem kell hatalmas sebességre gyorsulnia.
A Perczellel készült interjúban kifejti, hogy nem szeretne a lehetséges katonai alkalmazásokról beszélni. Véleménye szerint a lényeg abban rejlik, hogy az egész láthatatlanná tevés téma a transzformációs optikán alapul. “Ez itt a kulcsszó, és elmondja nekünk hogyan irányítsuk a fényt és hogyan vezessük bármilyen úton, amilyen úton csak vezetni akarjuk. Ez vezethet hihetetlen optika eszközök születéséhez.”
a tárgyakat csak azok tökéletesen laposnak látszottak. Másoknak sikerült elérni, hogy bizonyos frekvenciákra láthatatlan legyen egy adott tárgy.

2011. augusztus 26., péntek

A dinnye fizikája

Kétség kívül a leghasznosabb nyári kísérletet végezte el a Szegedi fizikusok egy csoportja : Dr. Hopp Béla, Dr. Smausz Kolumbán Tomi, Dr. Kecskeméti Gabriella és Zölei Dániel.
"Nyilván mindenki látta már, ahogy az emberek állnak a dinnyehalmok felett, paskolják, ütögetik, kopogtatják a zöld gömböket, és a hallott hang alapján döntik el, melyiket vegyék meg. Ebből már tulajdonképpen népszokás lett, nincs vásárló, aki hitből, korábbi jó tapasztalatokból, megszokásból vagy akár alibiből is ne lógjon ki a népművészetek ezen ágát űző többiek közül, fontoskodva meg ne kopogtassa az árut, noha némi hümmögés után úgyis találomra ragad meg egyet, a szerencsére bízva vállalkozása sikerességét." - ezen nagyokat mosolyogtam, így kénytelen voltam egy az egybe átvenni az Indexes cikkből.
Ugyanitt kicsit bővebben is olvashatsz a kísérletről. Én csak összefoglalnám: 17 dinnye paskolás utáni hangját vetették össze a szubjektív íz-állag értékekkel. Az állag és a hang között nem találtak kimutahtató kapcsolatot, de a szubjektív édességi skálán a legédesebb dinnyék 150 Hz alatti hangon, és a leghangosabban kongottak.



Tehát dinnyevásárlásnál olyat keressünk, melynek hangja minél mélyebb, és azonos erősségű ütögetésre erősebb hangot produkál, mint a többiek.

2011. augusztus 20., szombat

Golden blog - véghajrá - és éljenek a Samuk!

Nagyon köszönöm mindenkinek, aki szavazott rám a Golden Blog versenyen! Nem gondoltam volna, hogy nagy esélyem lenne nyerni. Az enyémnél nagyobb blogok is elvéreznek. De az első tízbe bejutásnak örültem volna. Persze igaz, nem tettem meg semmit az ügy érdekében, egy halvány blogbejegyzés és egy FB-s buzdításon kívül. Sőt a héten még nem is voltam túl aktív. Hát igen. Ez volt az utolsó hét, amikor legálisan hétköznap is itthon lehettünk. Mi, hárman. Jövő héten meg indul a mókuskerék. A vihar előtti csendet kezdi felváltani a vihar előszele.

A mellékelt képet pedig minden Samunak, Sámuelnek küldöm szeretettel. Nem nehéz kitalálni, hol készült. A legkreatívabb grafiti, amit láttam.

UPDATE: a kép elveszett. Az alagútban a koszba bele volt törölve, hogy Samu :)

Még éjfélig lehet szavazni azért ;)

2011. augusztus 16., kedd

Az irodalom és a matek találkozása

 Nagyfiamnak Lázár Ervin A Hétfejű Tündér című könyvéből olvasunk már egy jó ideje. A fába szorult hernyó az egyik kedvenc. A nagyfiam ugyanúgy röhécsel, kacarászik, heherészik, hahotázik, mint a róka. És a hőscincérrel ért egyet, hogy nem mindegy, milyen sorrendben állnak egymás hátára. Ha például az eredeti medve-farkas-kecske-róka-borz-nyúl-egér-cincér-katica felállásban a medvét például a legtetejére tesszük, akkor lehet, hogy elérné a fába szorult síró rívó valamit.

Nem tudom, hogy 4 évesen ezt át kell-e már látni, de nem akartam annyiban hagyni. Át is másoltam a könyvben lévő aranyos, Réber László rajzot. Először kiszínezte (azt már tudom, hogy a rajz nem az erőssége), majd én kivágtam, és már lehetett is próbálkozni. Az első próba után rávágta, hogy oké, ezt tényleg nem lehet megcsinálni, de később elővettem (a papírboltban a múlt héten vett) mérőrudas készletet (ugye emlékszel?!), és szín szerint megfeleltettük az állatokat egy rúdnak. A fa a hernyóval két fehér rúd lett. Azért ezzel könnyebb volt "mérni" és jobban is látszott a hossz állandósága.

A nosztalgiázók kedvéért pedig sorba állítva is rámásoltam a képre az első hét rudat, hogy könnyebb legyen felidézni gyerekkorunk kihagyhatatlan kellékét.

UPDATE: már  érti.

2011. augusztus 13., szombat

Zsonglőr fizika

Voltunk ma a budaörsi Verdanapokon. Nem, semmi köze az animációs filmhez: feltuningolt autókat lehetett megcsodálni és néhányat, amint driftel. A programkiírás szerint azért mentünk erre a "családi napra", mert volt helikopter sétarepülés, és a driftelő autókba is be lehetett ülni.
Kemény pénzekért. Utólag elolvasva a programkiírást, valóban: mindenért kellett fizetni, ami elé nem biggyesztették az ingyenes szócskát. Azaz volt egy nő, aki festett gyerekeknek arcot, és felállítottak 4 csocsó asztalt. Mindegy, a fiúk élvezték, csak azok voltak csalódottak, akik tudták, hogy ez másképp is kinézhetett volna.

Megvártuk az INGYENES tűz zsonglőr bemutatót is. Sajnos a duó nevét elfelejtettem, ha valaki emlékszik rá, szívesen fogadnám. Miközben lehetetlen pózokba álltak fel, azon gondolkodtam, hogy milyen iszonyatos erők feszítik az izmaikat.
Az alábbi képek és videó nem a Verdanapokon készült. A blogmentésben megsemmisültek. Azonban kerestem hozzájuk hasonlót:


2011. augusztus 11., csütörtök

2011. augusztus 9., kedd

Parkolás

Megint téma. Legkedvesebb új autómmal gyakoroltam már nyáron a hátrafelé beállásokat, de még szükségem van gyakorlásra. És önbizalomra is. Mert biztosan nem úszom meg, hogy mindig előre állok be párhuzamosan. Bár kiderült, hogy valakinek ez megy már úgy is, hogy csak 26 centivel van több helye, mint az autó hossza. De ezért már Guinness rekordot adnak. Mindenesetre találtam egy jó kis videót, ahol gyakorlati tanácsokat is adnak az ilyeténképpen való beálláshoz. Tiszta fizika.

[Fifth gear] Parking Stunts Volvo Break by berlinois

2011. augusztus 8., hétfő

Sorozat, ami megjósolja a bolygók helyét

1772-ben Johann Daniel Titius azzal állt elő, hogy van egy egyszerű szabálya, ami megjósolja, hogy hol vannak a bolygók a Naprendszerünkben. Rá 6 évvel Johann Bode pontosította a szabályt. Így  róluk nevezték el az alábbiakat Titius-Bode szabálynak:
Vegyük egy egyszerű mértani sorozatot : (0), 3, 6, 12, 24, 48, 96, 192, ... .Adjunk minden taghoz 4-et. Így kapjuk a 4, 7, 10, 16, 28, 52, 100, 196,.. sorozatot. Csillagászati Egységre (CsE) vannak a bolygók. Ha képletben szeretnénk felírni, akkor az n. bolygó helyzete a Nap-Föld távolság egységében a jobb oldalt látható:
Ez a sorozat megadja, hogy milyen távol keringenek a bolygók a Naphoz képest. Mivel a Föld a harmadik bolygó a Naphoz képest, így legyen a Föld-Nap távolság az egység, és osszuk el az összes számot tízzel. Ekkor azt kapjuk meg, hogy hány Nap-Föld távolságra, azaz

Emlékszem, amikor ezt először hallottam, azt gondoltam, hogy ez valami állati nagy véletlen.
De azért van benne valami, mert Bode megjósolta vele, hogy lesz egy bolygó a Naptól 19,6 CsE-re. Még nevet is javasolt neki: Uránusz. És valóban: 1781-ben William Herschel fel is fedezte az Uránuszt, a Naptól 19,2 CsE távolságra. Alig 2%-ot tévedett a szabály. A Neptunuszt azonban már nem a szabály segítségével találták meg. Ott utóbb kiderült, hogy a szabály közel 30%-os hibával jelezte a bolygó létét. A Neptunuszt végül 1846-ban fedezte fel Galle. Már többen végeztek számításokat, mert kimutatható volt, hogy az Uránusz pályáját egy másik, nagy tömegű égitest - valószínűleg bolygó - megzavarja.
A Mars és a Jupiter közé is jósolt egy bolygót. Nem tévedt ekkor se túl nagyot: ott van a kisbolygó övezet. A hibák +/-5%-on belül vannak. (ld táblázat)
A Titius–Bode-szabályra szilárd elméleti bizonyosság nincs, de valószínűleg a pályarezonancia és szabadságfokok hiányának kombinációjával magyarázható: a stabil pályák bizonyos Naptól mért távolságokra korlátozódnak. Néhány extraszoláris rendszernél felfedeztek 1:3, 2:3, 2:5 arányú rezonancia pályákat, és úgy tűnik, hogy exobolygó-rendszerekre is érvényes lehet a szabály: eddig az öt bolygóval övezett 55 Cancri rendszerében vizsgálták, és a módosított képlet két további bolygót is megjósolt.
Tehát nem érdemes mindig elvetni a kezdetben furának tűnő gondolatokat....

Goldenblog szavazás

Elindultam a világhírnév felé vezető Goldenblog-on. :) Nem táplálok hiú ábrándokat, de azért jól esne, ha szavaznál a blogomra a szakértő kategóriában! Köszi!

2011. augusztus 7., vasárnap

1 tonnás meteorit csapódott Magyarország területére?


Augusztus 5-én, este háromnegyed tízkor rengeteg szemtanú látta, amint egy rendkívül fényes hullócsillag, azaz meteor jelent meg az égen. Végre itthon is történt ilyen, nem csak Kanadában. Visszhangzik a sajtó a hírtől, így nekem is illik róla írni.
A legszebb képet Rosenberg Norbert készítette Adonyból.
Olyan fényes volt ez a hullócsillag,  hogy valószínűleg darabjai még a földet is elérték.
Egy kicsit tegyük tisztába a fogalmakat.
A meteoroid egy viszonylag kicsi (homokszem és szikladarab közötti méretű) szilárd test a Naprendszerben, amely túl kicsi ahhoz, hogy kisbolygónak tekinthessük. Amikor egy légkörrel rendelkező bolygó légkörébe lép, a meteoroid a súrlódás hatására felhevül és részben vagy teljesen elpárolog. A meteoroid útján ekkor a gáz ionizálódik és felizzik. Az izzó csóvát meteornak vagy hullócsillagnak nevezzük. Ha a meteoroid bármely darabja eléri a talajt, azt meteoritnak nevezzük.

A megfigyelések helyéből, az észlelés magasságából és szögéből, a fényességből következtetni lehet, hogy hol is lehet a meteorit. Az Időkép készített a bejelentésekből egy remek kis térképet. Lehet kincsvadászatra indulni: egy (néhány), kb 10 centis éget követ kell keresni....Sok sikert, mindenkinek!

 UPDATE: senki nem találta meg a követ.

2011. augusztus 3., szerda

Megéri odafigyelni matek órán

Bár ez tananyag a középiskolában, mégis az MIT matematikusainak jutott eszébe, hogy kijátssza a Massachusetts állambeli Cash Winfall lottójátékot, és ezáltal jelentős nyereményre tegyenek szert.
A játék során 46 számból kell 6-ot kiválasztani. A telitalálat esélye így 46 alatt a 6, azaz 1 a 9366819-hez. Azonban a Cash Winfall lottó hét éve alatt mindössze egyszer volt telitalálatos, és vitték el a kétmillió dolláros jackpotot. A nyereményalap így hétről hétre növekszik. ezért a szervezők azt találták ki, hogy évente négy alkalommal úgynevezett "rolldown week" -et tartanak. amikor az addig halmozódó nyereményt telitalálat híján a kisebb nyertesek között osztják szét. A normál hetekhez képest pont annyival lett több a nyeremény (állítólag kb tízszeres), hogy ekkor már megérte játszani. A nagy számok törvényét kihasználva az eladott szelvények több mint felét a matematikus csapat vette meg, és az összesen 1605 kisebb-nagyobb nyereményből is 1105 az övék lett. Az egyetlen kockázatuk az volt, hogy valaki éppen a pénzes héten talál bele a jackpotba, és elviszi az egész nyereményt. De ez szerencsére (vagy nem szerencsére) nem történt meg.
Jó hír, hogy a Cash Winfall szervezői egyébként nem tervezik a játékszabályok megváltoztatását, indoklásuk szerint azért, mert a játék 11 millió dolláros profitot termelt nekik 2010-ben.

Forrás: Index