Vörös színűek, változatos alakban fordulhatnak elő, horizontális kiterjedésük elérheti az 50 km-t, magasságuk akár 70 km is lehet. Élettartamuk mindössze néhány ezredmásodperc. Egy zivatarban kialakuló, nagy energiájú lecsapó villám által elindított impulzus hatására, mintegy 40-50 km-es magasságban, a mezoszférában keletkeznek. A mezoszférában a légkör sűrűsége már igen ritka, a földi légkör össztömegének mindössze 1%-a található meg itt. Egy átlagosnál nagyobb energiájú felhő-föld lecsapó villám a mezoszféra ritka légrétegében un. ködfénykisülést idézhet elő. E jelenség a vörös lidérc.
A jelenséget először 1989-ben írták le, azóta kutatják meteorológusok és légkörfizikusok. Mára a lidérc mellett több hasonló jelenséget is ismerünk, amelyeket gyűjtőnéven rövid életű felvillanásoknak nevezünk. A lidércek mellett kis szerencsével megfigyelhetjük a közvetlenül a felhő felett felvillanó kék nyalábokat, vagy az ionoszféra határán megjelenő gyűrűlidérceket.
Magyarországon nem újdonság a jelenség megfigyelése és kutatása, sőt hazánk élen jár a lidércvadászatban. Az MTA soproni Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézete (GGKI) 2003-ban kapcsolódott be a vörös lidércek kutatásába. Közel tíz év alatt speciális műszerekkel és nagy érzékenységű kamerákkal sok száz vörös lidércet sikerül észlelni, megfigyelni. A GGKI leginkább a vörös lidérceket keltő villámok tulajdonságainak meghatározásával járult hozzá a jelenségcsoportra vonatkozó ismeretek bővítéséhez.Június 23-án egy hidegfront vonult át hazánk felett, előterében zivatarok, helyenként heves zivatarok keletkeztek. Sötétedés után a Balatonnál egy nagyobb zivatarcsoport tartózkodott, ekkor sikerült Bajáról, mintegy 100 km távolságból megfigyelni és lencsevégre kapni a jelenségeket.
A június 23-án készült fotókat Goda Zoltán készítette, és először a metnet.hu meteorológiai portál tette őket közzé. A cikk is Goda Zoltán tollából fakad.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése