Matek és tánc

Pont ezen a napon...

220 éve, 1791. április 27-én született Samuel Finley Breese Morse, az elektromágneses távíró feltalálója. A Yale egyetemen (nem) tanult. Az elektromosság érdekelte, de inkább festőnek állt. Egy párizsi tanulmányútról hazafelé New Yorkba elkapott egy beszélgetést az újonnan felfedezett elektromágnesről. Ekkor kezdett el gondolkodni az elektromágneses távírón. De mivel nem igazán figyelt az egyetemen, ezért segítségül kellett hívnia Joseph Henry fizikust, aki segített neki minden elméleti és gyakorlati kérdésében. Ezt később letagadta a távíró feltalálásának elsőbbségéről folyó perben.

Morse olyan egyszerű kódrendszert talált fel (morzekód), amely megtanulható, emberi aggyal (megfelelő sebességhatárok között) kódolható, dekódolható (a kézíráshoz hasonlóan). Adáshoz elegendő egy nyomógomb, kapcsoló. Eredetileg a vevőoldalon óraművel húzott papírszalagra elektromágneshez kapcsolt íróeszköz rajzolja a vett kódokat; elegánsan megoldva a vett üzenet dokumentálását.

A Morse-féle távírókészülék billentyűje a morsebillentyű. Ez egy kapcsoló, ami lenyomáskor zárja, elengedéskor bontja az áramkört.  A készülék leglényegesebb alkotórésze az elektromágnes. A függőleges helyzetű elektromágnes fölött emelőhöz erősített lágyvaslemez van. Ezt a lemezt rugó tartja bizonyos távolságban az elektromágnes vasmagjától. Az adóállomáson bekapcsolt áram átmegy az elektromágnes tekercsén, az magához rántja az emelőkart, így másik vége felemelkedik és pontokat, illetve vonalakat nyom papírra.

"What hath God wrought" volt az első üzenet, amit a Baltimore-Washington vonalon 1844 május 24-én küldött Morse.

"A drótnélküli távíró működési elvét nem nehéz megérteni. Egy átlagos távírót felfoghatunk úgy, mint egy nagyon hosszú macskát. Meghúzzuk a farkát New Yorkban, és Los Angelesben nyávog. Nos, a drótnélküli távíró ugyanez macska nélkül."

Albert Einstein

Nyári táborok középiskolásoknak

Tábor neve	ideje (2011)	jelentkezési határidő (2011)	további adatok, részvételi díj
MANT Nyári űrtábor Sátoraljaújhely	július 3-9	kedvezményes: május 12. egyébként: június 12.	itt és itt (29 000 vagy 34 900 Ft/fő)
Nyári napközis csillagászati tábor Planetárium, Budapest	június 27-július 1. vagy július 4- július 8.	június 1.	itt (16 000 Ft/fő)
Nukleáris szaktábor Göd	július 2-7	május 31.	itt és plakát (32 000 Ft/fő)

Üdítős süti - Gasztro bejegyzés

Igazságtalanul elfeledett süteményt készítettem Húsvétra - olyan 15 év után újra. Pedig egyszerű elkészíteni, édes és egyszerre keserű, könnyed kis sütemény.

Az elkészítés pedig a következő: készítsük el először az alap kakaós piskóta tésztát. 6 tojásból. Miután kihűlt a tészta, kenjük rá a krémet, ami fél kg túróból, 2 csomag vaniliáscukorból, 25 dkg RAMA margarinból és 20 dkg porcukorból áll össze. A krémet botmixerrel kevertem össze, így elég homogén lett az állaga. A máz pedig két csomag vaníliás főzős pudingból készül, amibe most nem tejet, hanem Fanta narancsot öntünk, méghozzá 7 dl-t! Adunk még hozzá 2 evőkanál kristálycukrot is.
Az egész süteményben ezt a folyamatot szeretem a legjobban. Imádom nézni, ahogyan a kezdetben tejszerű anyag először kis gócokban "kristályosodik ki", majd végül mindenhol átváltozik erre az áttetsző, zselé szerű anyaggá.

"Nem, a nyúl az!"

A nyúlról - Húsvét ide vagy oda - nekem mindig ez jut eszembe. Bocsi. És egyúttal boldog Húsvétot kívánok minden kedves Olvasómnak!

Minden matematika - játék

"A kanadai Brain Candy Toys kimondottan fejlesztő, agymozgató, kézzel készült játékokra szakosodott. A Revolve ügynökség pedig készített nekik egy print kampányt, ami nemcsak kihangsúlyozza a játék nevelő-okító oldalát, de a lehető legegyszerűbb módon vizualizálja azt az alapvetést, hogy minden matematika. Matthew Allen, Allan Carver, Eric Miller, és Steve Wallace számtanpéldákká redukáltak pár mesét, amivel szerintem tökéletesen fején találták a szöget."
Írd meg kommentben, hogy melyik feladvány melyik meséhez tartozik!
A képeket a gyerekszoba blogon láttam meg.

Érdekes légköri jelenség

A szárazföldön porördög néven ismert légörvény egy horgásztó felett alakult ki Dunakeszin szerdán, néhány tíz méteren felkapta a vizet és ezzel jól láthatóvá tette a tölcsért. E látványos jelenséget Veres Attila filmezte le, én pedig az Időképen láttam meg.
Persze nekem erről az jutott eszembe, hogy legutóbb a Marsról láttunk mozgóképeket hasonló légköri jelenségekről.

Citrom elem

Ez egyszerűbben, és biztosan elvégezhető, nem úgy, mint a múltkori.

Öngyilkos nyúl

A kacagj.blog.hu-n találtam rá Tyler Durden sorozatára, az Öngyilkos nyúlra. A rajzok többsége akár olyan is lehetne, mintha én rajzoltam volna fel fizika órán egy-egy feladathoz. De persze ezek sokkal szebbek. Lehet, hogy át is veszek majd tőle néhányat, tisztán oktatási céllal! Álljon itt egy történelemhez kapcsolható, kevésbé brutális darab:

Szomjas kacsa

Egyértelműen ez a legaranyosabb fizikai kísérlet, amit bárki az otthonába is megvehet, és sokkal érdekesebb, tanulságosabb, mint mondjuk egy láva-lámpa.
A szomjas kacsáról van szó, amit (ha jól tudom) egy magyar ember talált ki, és 30 év kihagyás után az elmúlt években újra gyártja a Ranyák Üvegtechnika.
A kacsa felépítése és működése szépen le van írva Siegler Gábor kollégám cikkében, és a Kísérleti Feladat Gyűjteményben is. Utóbbiból idézném azért röviden a működés alapelvét.
A kacsa szivaccsal borított csőre beleér a pohár vízbe, és a szivacs vizet szív fel. A víz párolgása lehűti az üvegfalat, és a kacsa fejét kitöltő étergőzt. A lehűlt gőz nyomása csökken, ezért a folyadékszint egyre feljebb kúszik az üvegcsőnyakban. Mivel az üvegcső alaphelyzetben is kissé ferde, a nyakban egyre magasabbra emelkedő folyadék súlya a kacsa fejét lehúzza. Mikor a madár előrebillen, az üvegcső alsó vége kiemelkedik a folyadékból, a két gőztér (fej és a törzs) nyomása kiegyenlítődik, és az éter a csőből visszafolyik a törzsbe. Ekkor a madár keljfeljancsi-szerűen visszabillen.
Érdemes üvegbúra alá tenni a kacsánkat. Ekkor kiderül ugyanis, hogy mégsem örökmozgóról van szó. De melegíthetjük a kacsa fenekét lámpával, kézzel, így a hőmérséklet különbséget nem a párolgással állítjuk elő.



A képek 2009-ben készültek, mikor Nikáné Wild Ágnes elsős osztálya ismerkedett a szomjas kacsával.

Idézetek VII - Einstein V

"Ne bánkódj, ha gondjaid vannak a matematikával, biztosíthatlak, az enyémek sokkal nagyobbak."

"Tartsd a kezed egy percig a forró kályhán, meglátod, egy órának fogod érezni. Beszélgess egy csinos nővel egy órát, mintha csak egy perc lenne. Na, ez a relativitás."

"Nem vagyok különösebben tehetséges, csak szenvedélyesen kíváncsi."

"A tudomány poharában az első korty az ateizmus, de a pohár alján ott az Isten."

És végül a megosztó idézet: "Isten nem kockázik."

Mit látott Gagarin?!

Gagarin volt az első ember, aki valami olyasmit látott, amit előtte ember soha. Elég kockázatos volt az útja. Erről legutóbb olvashattunk. Milyen magasan volt? Valóban látszott fentről a Kínai Nagy Fal? Nekünk talán már nem olyan meghökkentőek a képsorok. De érdekes átélni, hogy milyen is lehetett neki ott fent. Real time movie.
Az emberes űrutazás 50. évfordulóján vált elérhetővé (azaz tegnaptól)  a First Orbit című 1,5 órás film, melyen végigkövethető Gagarin utazása, a startot megelőző pillanatoktól kezdve a földet érésig.
A filmben az archív felvételek mellett a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetéről készült képsorok is láthatók, melyeket az ISS két legutolsó (26/27) expedíciójának legénysége rögzített. A készítők ezekkel próbálták visszaadni azt a látványt, ami Gagarin elé tárult, mikor Vosztok-1 űrhajójával Föld köruli pályára állt. A látványos felvételek alatt Gagarin és a földi irányítóközpont közötti párbeszédet hallhatjuk.

Gagarin a hős

Pont 50 éve, 1961. április 12-én szállt fel Gagarin, és tett egy kört az űrben a Föld körül. Az Indexen van egy jó kis cikk az egész repülésről, sok képpel. Fogalmam sincs, hogy volt merszük felküldeni Gagarint. Egy kisebbfajta csoda, hogy túlélte.

És itt egy másik kortörténeti videó: Gagarin a hős.

Láncreakciók

A videókat köszönöm Tapody Évának!

Tánc és programozás

Már a Véletlen című előadásnál is láttam, hogy tánccal milyen szépen lehet szemléltetni matematikai fogalmakat. Itt egy újabb példa. Az alábbi kis videón a Maros Művészegyüttes a programozók által ismert buborék rendezést mutatja be. Ez a kevéssé hatékony rendezés véges sok elemet rendez sorba, ha létezik az elemek közt rendezési reláció.
Ez az algoritmus onnan kapta az nevét, hogy először a legnagyobb elem kerül a helyére, "száll fel", utána a második legnagyobb az azt követő helyre, és így tovább, mint ahogy a buborékok szállnak felfelé egy pohárban.

Idézetek VI - Einstein IV

"A múlt, a jelen és a jövő közötti különbség csak illúzió, még ha oly makacs is."

"A képzelőerő mindennek az alapja. Ez az, ami bepillantást enged a jövőbe."

"A világon két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség. Bár az elsőben nem vagyok biztos."

"Nem kell megértenünk a világot; elég, ha eligazodunk benne."

"A legszebb dolog, ami embernek osztályrészül juthat, az élet misztériuma."

Narancs elem

Megint egy reklámmal hozakodom elő, de ez is megéri. A Tropicana készített 2500 narancs felhasználásával egy elemet Párizsban. A gyümölcsöket egy fa szerkezetre erősített cink és réz tüskékre szúrták fel, amelyek felgyújtották egy Natural Energy, azaz természetes energia feliratú neont.

A kondenzcsíkok hatása

Természetes üvegházhatás nélkül a Föld felszínének átlaghőmérséklete a mai 14 °C helyett csupán -19 °C lenne. Az átlaghőmérséklet ilyen alakulásáért a légkörben lévő nagy mennyiségű vízgőz felelős. Azonban a vízgőz mennyisége a légkörben állandó, így nem okozhat melegedést. Az egyéb üvegházhatású gázok mennyiségének bármilyen változása azonban felborítja a Földlégkör rendszer energiamérlegét, megváltoztatja az éghajlatot

Az üvegházhatásról, ennek az éghajlatra gyakorolt változásairól elég sokat lehet hallani. Van egy elég részletes cikk, az üvegházhatás okairól szól. Aki részletesebben akar erről olvasni, az például itt is megteheti. Én most csak néhány érdekességet szeretnék megosztani, amiket  nemrégiben hallottam.

Természetes üvegházhatás nélkül a Föld felszínének átlaghőmérséklete a mai 14 °C helyett csupán -19 °C lenne.

Az un. Keeling-görbén, ahol a CO₂-t ábrázolják (ppm-ben) az idő függvényében (Az ábrán 1960 és 2000 közt), megfigyelhető egy hullámzás. Ezért az éves ingadozásért az északi félteke lombhullató erdői a felelősek.Az erdők ugyanis minden tavasszal hatalmas mennyiségű szén-dioxidot vonnak ki az atmoszférából, ami a Keeling-görbén a sűrűség visszaesésében jelenik meg. Az ősz beköszöntével növekszik a szén-dioxid szint, ami a lebomlással jár együtt.

Sok szó szokott esni az emberi tevékenységhez kapcsolódó üvegházhatás növekedésről. Arról viszont most, a Fizika Tanári Ankéton hallottam először (bár azóta az Index is írt róla), hogy amikor a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás után 4 napig lényegében nem volt légi közlekedés az Egyesült Államok felett, a napi átlaghőmérséklet 1,5°C-kal lecsökkent. A kondenzcsíkok ennyire jól tükrözik vissza a földünkre a hőt. Fel is merült, hogy a kondenzcsíkot húzó repülőkre valami külön, környezetvédelmi adót is ki kellene vetni. Meg hogy ki kellene fejleszteni olyan repülőgépet, ami soha, vagy alig húz kondenzcsíkot. Kíváncsian várom a  fejleményeket...
Azért nekem nehéz elhinni, hogy ezt valóban a kondenzcsíkok okozzák. Simán elképzelhető, hogy véletlen egybeesés, és nincs kapcsolat a repülőgépek hiánya és az átlaghőmérséklet csökkenése között. Talán később pontosabb adataink lesznek, és kiderült, van-e kapcsolat.



A kondenzcsík nem a hajtómű égésterméke, hanem az égéstermékekre kicsapódott pára. Ha a levegő elég hűvös, és vízpárában telített, akkor ez kedvez a kondenzcsíkok kialakulásának, amik gyakran órákig is megmaradnak, ha nincsen légmozgás és nagyon nagy a páratartalom. Szétterülve az ég nagy részét elfedhetik, mint a fenti Svájc felett készült képen.

Városi séták

Egy ismerősöm ismerőse volt lent az épülő 4-es Metró alagútjában vezetett túrán. No meg az Index riportere is, így kis videón azok is bepillantást nyerhetnek a túrából, akik nem tudtak ott lenni. És ha kedvet kaptál a dologhoz, akkor kövesd a  KÉK szervezésében a Városi séták blogot. Itt mindig értesülhetsz a legújabb érdekes budapesti túráról.

Szuperhősök fizikája

Igazából ma egy matekos bejegyzést szándékoztam tenni. Egy igen figyelemreméltó link gyűjteményben barangolva persze mégiscsak a fizikához jutottam el. Dr. James Kakalios írt könyvet a Szuperhősök fizikájáról. Ezen a videón épp Gwen Stacy haláláról beszél - fizikai szemmel. Szeretem az ilyet. Fejben gyűjtöm a lehetetlen ábrákat, az elszúrt film részleteket. De jó lenne egy nagy adatbázis, ahol a megfelelő anyagrészhez képek, videók lennének, amik kielemzésével a megfelelő fogalom jobban érthetővé válna, és nem lenne nagyon iskolaszagú az egész. Ha valaki ismer ilyet, szóljon! (vagy majd én megcsinálom...)