1979-ben éppen ezen a napon fedezett fel a Voyager I egy körübelül 300 km magas vulkánkitörést az
Io-n, a Jupiter holdján. Az Io egy igen érdekes hold. Nevét a
görög mitológia egyik alakjáról
Ióról kapta, aki
Zeusz (római nevén Jupiter) egyik szeretője volt. Továbbá az Io az egyedüli hold a Naprendszerünkben, melyen aktív vulkánok vannak. Több, mint 400. Sőt ezek a vulkánok nagyon aktívak. A lávafolyamok főleg a kén különböző vegyületeiből állnak. Innen is az Io csodás színe. De megtalálható itt minden: hegy, völgy, olvadt kéntó, csak a naprendszerünkben oly jellegzetes meteoritbecsapódásokra utaló kráterek hiányoznak. Io lassan, de közeledik szeretőjéhez, és így néhány millió év múlva megsemmisül....
A Jupiter körül keringő kisméretű, zömmel szabálytalan alakú égitestek mellett négy nagy, látványos objektum, az őket 1610-ben felfedező Galileo Galileiről elnevezett ún.
Galilei-hold is kering az óriásbolygó körül. Az
Io, az
Europa, a
Kallisztó, és a
Ganümédész mind nagy, gömb formájú égitest – csak az Europa kisebb a Föld holdjánál, a többi mind nagyobb; a Ganümédesz még a Merkúr bolygótól is nagyobb –, felfedezésük egykor a Föld-központú világkép elleni döntő érv volt.
A Jupiter körül keringő kisméretű, zömmel szabálytalan alakú égitestek mellett négy nagy, látványos objektum, az őket 1610-ben felfedező Galileo Galileiről elnevezett ún.Galilei-hold is kering az óriásbolygó körül. Az Io, az Europa, a Kallisztó, és a Ganümédész mind nagy, gömb formájú égitest – csak az Europa kisebb a Föld holdjánál, a többi mind nagyobb; a Ganümédesz még a Merkúr bolygótól is nagyobb –, felfedezésük egykor a Föld-központú világkép elleni döntő érv volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése