A sugárterápia arák elfojtására alkalmazza az ionizáló sugárzás roncsoló hatását. Azt a biológiai tényt használják ki, hogy az ionizáló sugárzás által keltett hibákat a sejt hibajavító rendszere kijavíthatja - ha van rá ideje. De a ráksejtek gyorsan osztódó sejtek, így erre nincs idejük. A rákos sejt elhal, míg az ép testi sejt ki tudja javítani a hibákat. Olyan magas dózist kell alkalmazni, hogy megölje a rákos sejteket, de életben hagyja a biológiailag kontrollált módon, ritkábban osztódó ép sejteket. Ez elérhető, ha csak a rákos szervet teszik ki, célzottan kemény röntgensugárzásnak, a többi testrészt ólomtkarással védik.
A módszer úttörője Szilárd Leó volt, aki saját hólyagrákjának kezlésére lokálisan 50 Sv dózist alkalmazott, teljes sikerrel. A hólyag mondjuk elégett, de Szilárd Leó rákmentes lett.
Csak összehasonlításképpen, hogy mekkora dózis az az 50 Sv. Egy átlagos fogröntgen esetén az átlagos dózis 0,3mSv. Manapság ha valaki sugárterápiában részesül, akkor esetenként kb 40 mSv dózist kap. Pripjaty-ban, egy Csernobil melletti kis faluban a katasztrófa utáni első évben kapott dózis 50 mSv. Tehát ez az 50 Sv meglehetősen sok...
A fenti történet is Marx György Atomag-közelben című könyvéből van.
Ez a konyv nekem megvan, de valahogy soha nem jutottam el odaig, hogy el is olvassam. Persze errol a tortenetrol, meg a marslakokrol, meg a hasonlo sztorikrol innen-onnan hallottam. Egyebkent amikor valahol elojon Szilard Leo, en mindig ugy gondolok ra: aki regen eleg ugyes volt ahhoz, hogy sajat magat kigyogyitsa a rakbol :)
VálaszTörléspedig nagyon jó könyv! lényegében ebből tanítom a modern fizikát...
VálaszTörlés