Irodalmi csere-bere

Nem vág nagyon szakmába, de az ötlet zseniális! A Roham Kávézóban (Vas utca 16., Budapest, 1088) április 17-én 15 és 18 óra között irodalmi csere-bere piac lesz. El kell vinned a megunt/kétszer kapott/fölösleges könyveidet, cserébe kupont kapsz, amivel a többiek által hozott könyvekből válogathatsz. A program részletesebb leírását megtalálhatod az arckönyves oldalukon, vagy gondolom előbb utóbb a fenti honlapon is fent lesznek az infók. Az ötlet nagyon jó, és van is itthon jó pár könyv, ami célt tévesztett. Lehet másnak az lesz a nagy kincs.

Az első sugárterápia

A sugárterápia a
rák elfojtására alkalmazza az ionizáló sugárzás roncsoló hatását. Azt a biológiai tényt használják ki, hogy az ionizáló sugárzás által keltett hibákat a sejt hibajavító rendszere kijavíthatja - ha van rá ideje. De a ráksejtek gyorsan osztódó sejtek, így erre nincs idejük. A rákos sejt elhal, míg az ép testi sejt ki tudja javítani a hibákat. Olyan magas dózist kell alkalmazni, hogy megölje a rákos sejteket, de életben hagyja a biológiailag kontrollált módon, ritkábban osztódó ép sejteket. Ez elérhető, ha csak a rákos szervet teszik ki, célzottan kemény röntgensugárzásnak, a többi testrészt ólomtkarással védik.

A módszer úttörője Szilárd Leó volt, aki saját hólyagrákjának kezlésére lokálisan 50 Sv dózist alkalmazott, teljes sikerrel. A hólyag mondjuk elégett, de Szilárd Leó rákmentes lett.

Csak összehasonlításképpen, hogy mekkora dózis az az 50 Sv. Egy átlagos fogröntgen esetén az átlagos dózis 0,3mSv. Manapság ha valaki sugárterápiában részesül, akkor esetenként kb 40 mSv dózist kap. Pripjaty-ban, egy Csernobil melletti kis faluban a katasztrófa utáni első évben kapott dózis 50 mSv. Tehát ez az 50 Sv meglehetősen sok...

A fenti történet is Marx György Atomag-közelben című könyvéből van.

Természetes atomreaktor

A közép-afrikában lévő Gabonban van egy hely, Oklonak hívják. 1972-ben azt a furcsa felfedezést tették, hogy az Oklóból származó urán a szokott 0,7 % helyett csak 0,4 %-ban tartalmazza a 235-ös urán izotópot. Azt az izotópot, amit manapság az atomreaktorokban használunk, mert lassú neutronok képesek maghasadást előidézni vele. Mikor jobban megvizsgálták az érc összetételét, kiderült, hogy a neodímium izotópjai se a megszokott arányban vannak benne jelen. Az arányokból végül összerakták, hogy mi történt: 1,8 milliárd évvel ezelőtt ezen a helyen egy természetes atomreaktor működött.

Az akkor 0,7 milliárd felezési idejű 235-ös urán koncentrációja a mai 0,7 % helyett még 3% volt. Ma pont ilyen dúsítású urán fűtőelemeket használnak a természetes vízzel  moderált reaktorokban, mint például Pakson is. A H₂O/UO₂ súlyarány 20% körül volt, akárcsak a mai könnyűvíz moderátoros atomreaktorokban. A természetes reaktor 15GWév energiát termelt. Azaz a reaktor 1 millió éven keresztül működött szerény 15 W teljesítménnyel. "Üzemi hőmérséklete" 300°C lehetett.  A nagy kőzetnyomás alatt ekkora volt a víz forráspontja. A vízzel moderált raktor üregtényezője miatt önmagát szabályozta: fölhevülés esetén a víz elforrt, így nem volt mi lassítsa a neutronokat, így a reaktor leállt.

A neutron-láncreakciót tehát a természet is ismerte.

A fenti történet is Marx György Atomag-közelben című könyvéből van.

Érdekességek a radioaktív sugárzásról

Az Indexen jelent meg egy cikk a mindennapi sugárterhelésről.
Érdemes végig olvasni.
Erről sok minden jutott eszembe. Például, hogy sokat szoktunk beszélni a sugárvédelemről, a dózisokról a modern fizika tanítása közben. A Fukushimai atomerőmű baleset óta persze ez megint előtérbe került. Van egy kép, amit végre sikerült teljes, olvasható méretben letöltenem. Ez szemléletesen mutatja, hogy egyes tevékenységeknek mekkora a dózisa.

Jó példák vannak a képen, de azért hadd idézzek néhány érdekességet a témában íródott egyik legjobb könyvből, Marx György Atommag-közelben-ből.

A képen van egy olyan mondat, hogy házban lakni is kockázat. Miért?! (A szemléletes ábra után egy kis száraz - de szerintem érdekes - adathalmaz következik...)

A lakosság sugárterhelésének zömét a radon okozza. Ezt nagyon kevesen tudják. Ez a 3,8 napos felezési idejű nemesgáz is radioaktív. Főképpen a talajból diffundál ki, és kb 15%-a diffúzióval, de nagyobb, 45%-a nyomáskülönbség által szívott talajlevegővel  keresztül érkezik a lakásba (repedéseken, csatornákon, villanyvezetékek mentén). Az építőanyagból is diffundál ki, ez olyan 20%-át teszi ki a szobában mérhető radon koncentrációnak. A külső levegőből 17%, vízből 2%, konyhai gázból 1% érkezik. A radon okozta sugárterhelés túlnyomó része a radon tüdőfalra telepedett radioaktív bomlástermékeinek alfa sugárzásából származik. Ha a levegő poros, füstös, akkor több radon tud tapadni a szemcsékre, így több is jut be a tüdőnkbe, ami tüdőrákot okozhat.
Tehát - főleg télen - a lakásokban elég magas a radon koncentráció. Értéke életmódunktól, a lakásunk elhelyezkedésétől, a nyílászároktól függően 0,5 és 3 mSv értékek közt változhat. Átlagosan a radonból származó sugárterhelés értéke 1,4 mSv/év. Ha számolunk egy kicsit, és ha 10 millió embert veszünk, a kollektív dózis 14 000 Sv fő/év, ami 700 fő/év kollektív kockázatot ad évente. Ez több, mint ahányan balaesetben meghalnak évente, de a dohányzás által kiváltott rák ennél kb 40-szer ennyi áldozatot szed.

Hogyan lehet csökkenteni a radon koncentrációját a szobában? Ha a lakás elhelyezkedésén nem tudunk változtatni, akkor szellőztetéssel. Gyakori szellőztetéssel.

Holnap egy természetes atomreaktorról fogok írni...

Animáció a CERN-i MoEDAL kísérletről

A videót kollégám Humphrey Jones blogán láttam meg, és vettem át. Köszönet érte. Ő egy kicsit ír is róla, ezt most időszűkében nem fordítom.

Lánchíd sötétben

Este 20.30-kor lekapcsolták Budapest díszkivilágítását egy órára, a Föld Órájára. Ezen a kis videón a Lánchíd, a Bazilika és a Magyar Tudományos Akadémia sötétül el.

Föld órája

Március 26-án, szombaton este 20.30-tól lesz a WWF Föld órája. Azzal, hogy egy órára lekapcsoljuk a világítást, eltökéltségünket fejezzük ki bolygónk megóvása mellett.

Budapest fényei elsötétülnek: sötétbe borulnak a hidak, a Parlament és a Duna-korzó, lesz remek zene és buli a várudvaron kongadobosokkal, tűzzsonglőrökkel, fényfestőkkel, és fényküllős biciklisekkel. A Ferihegyi repülőtér (vagy Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér?) teljesen lezárja az egyik kifutópályáját a Föld Órája időtartama alatt. Ez nem lesz olyan látványos, mint mondjuk az Eiffel-torony vagy a Burdzs Kalifa elsötétedése, de igencsak sok energiát takaríthatunk meg vele, ugyanis a világítótestek összteljesítménye körülbelül 84 000 Watt...
Az akcióhoz cégek is csatlakoztak, és "híres emberek" is elmondják véleményüket a dologról. Többet olvashatsz a földórája.hu oldalon.

Ezen a napon...

született 1882-ben Amalie "Emmy" Noether, német matematikus nő. Azt gondolom igazán megérdemli, hogy egy kicsit foglalkozzunk vele, hiszen  róla kapta nevét az ő általa felfedezett Noether-tétel, ami a kimondja, hogy ha egy (fizikai) rendszerben valamilyen folytonos („differenciálható”, azaz ha kis változtatáshoz csak kis változás tartozik a rendszer viselkedésében) szimmetria érvényesül, akkor ahhoz megmaradási törvény, illetve megmaradó mennyiség (az ún. „Noether-töltés”) tartozik.

A tételt Emmy Noether bizonyította 1915-ben, miután Hilbert és Klein meghívására a Göttingeni Egyetemre ment oktatni. Akkoriban nem volt egyszerű nőként az egyetemekre bekerülni, és ott dolgozni. A tétel alapvető szerepet játszott az Einstein által akkoriban kidolgozott speciális relativitáselméletben.

Idézetek V - Albert Einstein III

"Mindenki tudja, hogy bizonyos dolgokat nem lehet megvalósítani, mígnem jön valaki, aki erről nem tud, és megvalósítja."

"A fejlődéshez két dolog kell: fáradhatatlan kitartás, és az a készség, hogy olyasmit is el tudjunk vetni, amibe pedig sok időt és munkát fektettünk be."

"Végtelen számú kísérlet sem bizonyíthatja, hogy igazam van, de egyetlen kísérlet is bizonyíthatja, hogy tévedtem."

"Tanulj a tegnapból, élj a mának és reménykedj a holnapban. A legfontosabb azonban, hogy ne hagyd abba a kérdezést."

"A képzelet sokkal fontosabb, mint a tudás. A tudás véges. A képzelet felöleli az egész világot."

"A nukleáris láncreakció felfedezése semmivel sem kell, hogy közelebb vigye az emberiséget a pusztuláshoz, mint a gyufa feltalálása."

Forrás: citatum.hu

Az utolsó március 21-énk

Nem lesz többé március 21-én a napéjegyenlőség! Innentől nem március 21-étől kezdődik a csillagászati tavasz! Legalábbis a mi életünkben nem. Legközelebb 2102-ben lesz újra március 21-én a napéjegyenlőség. Azt valószínűleg mi már nem éljük meg. Persze ki tudja, hogy mit hoz a jövő?! De jó hír, hogy március 21 helyett március 20-ára fog esni a következő közel 100 évben ez a jeles esemény, így egy nappal korábban kezdődik a csillagászati tavasz... ;)

A háttérben a tropikus év, a sziderikus év és a naptári év közti eltérések lapulnak. A pontos okfejtést, még végigolvasható terjedelemben, érdemes a hirek.csillagaszat.hu-n elolvasni. Ha pedig érdekel valakit, hogy 1788-tól 2211-ig mikor voltak és mikor lesznek a tavaszi napéjegyenlőségek, akkor itt megtekintheti.
(Köszi B.P. a linkeket!)

Kérdésed van a japán atomerőmű katasztrófáról?

A Magyar Nukleáris Társaság (MNT) pedig arra kért minden fizika tanárt, hogy gyűjtse össze az őket és diákjaikat foglalkoztató kérdéseket. Itt a vissza nem térő alkalom! Ha van kérdésed, akkor írd meg nekem, és  én továbbítom a MNT-nak. A kérdések és válaszok pedig felkerülnek majd a netre - hogy pontosan hova, az majd később kiderül.

Március 24-én, 17 órától Dávid Gyula tart előadást Fukushima - mi történt és mi várható? címmel. Ha valaki nem ér rá, vagy bármely más módon akadályoztatva van, hogy eljusson Az atomoktól a csillagokig eme előadására, akkor élőben megnézheti a Galileo WebCast közvetítésében. Az előadás az ELTE TTK lágymányosi északi tömbjében (1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A), az Eötvös teremben (földszint 0.83 terem) lesz. A teremhez további bejárati lehetőség: az 1. emelet 1.67-es vagy 1.68-as ajtón.

De hogy necsak a budapestieknek kedvezzek, március 29-én , kedden, 18 órától Földrengés, cunami, nukleáris baleset címmel Dr. Pázmándi Tamás, a MNT alelnöke tart előadást Székesfehérváron, a Szabadművelődés Házában (Fürdő sor 3.) Az előadásban ismertetik az eseményeket, bemutatják a hatásokat, elemezik a lehetséges következményeket. Szerencsére ezt az előadást is közvetíti a Galileo WebCast.


Több ilyen előtte-utána mozgatható képet nézhetünk még itt.

De ha ezt nem tudjuk kivárni, és információ éhségben szenvedünk, akkor az Országos Atomenergia Hivatal honlapján naponta legalább kétszer olvashatunk friss összefoglalót a japán Fukushima Daiichi atomerőmű aktuális helyzetéről. Letölthetünk egy március 16-ai prezentációt is, ami a hátteret, a katasztrófát, az atomerőmű felépítését, mért sugárzási adatokat tartalmaz.
Persze továbbra is ajánlom Dr. Aszódi Attila oldalát, ahol elemzéseket olvashatunk, és hasznos linkekre navigálhatunk.

Szuper Hold

Tegnap, március 19-én a Holdunk majdnem a legközelebb keringett hozzánk és még telihold is volt. Már decemberben is elég közel volt, akkor is sok szép kép készült róla.  Persze Budapesten az esős, felhős idő miatt nem lehetett látni a Holdat, a borongós Angliában pedig csodásan mutatta magát, de hát van ilyen. Mindig itt se lehet derült az ég.

És miről is van szó? A Hold elliptikus pályán kering Földünk körül. Ennek eredményeként földtávolsága 356 410 km és 406 680 kilométer között változik. Március 19-én 356 577 kilométerre volt tőlünk - ez már majdnem a földtávolság legkisebb értéke. Az alábbi ábrán látszik a különbség.

A legutóbb látott film óta, ami a Hold hatásairól szólt, egészen másképp nézek égi kísérőnkre. Illetve a földi életre. Arra, hogy van tavasz, hogy van éjszaka és közben nappal is, hogy vannak (egészen szabályos) évszakok.

Az indafotón található egy kicsi, a flickr.com-on egy jóval nagyobb és szebb képgyűjtemény Szuperholdas fotókból.

A humor ereje

Ilyen csúnya, esős vasárnapra virradóan csempésszünk egy kis vidámságot otthonunkba. De jó is lenne egy ilyen a szomszéd utcába!

A Volkswagen szponzorálta azt a pályázatot, ahol egyébként hasznos, de nem-annyira-szeretem tevékenységek viccesebbé, érdekesebbé tételével lehet javítani a tevékenységek elvégzési "mutatóin".

A "zenélő lépcsőket" és a "szelektív hulladékgyűjtő automatát" a thefuntheory.com oldalán lehet megtalálni.

Csillagászati Tudásbázis

Ma egy rendkívül hasznos, tartalmas és érdekes tematikus oldalt szeretnék ajánlani. "A Magyar Csillagászati Egyesület által kialakított és fenntartott Csillagászati Tudásbázis honlap célja az általános csillagászati ismeretek bemutatása. Ennek érdekében honlapjuk tartalmának fő gerincét egy tematikus enciklopédia , tanórákon használható, letölthető Powerpoint oktatási anyagok, valamint egy részletes csillagászati kislexikon alkotják. Az oldalon emellett helyek kapnak a legfrissebb, a csillagászat oktatásával, pályázatokkal, vetélkedőkkel és programokkal kapcsolatos hírek, felhívások is."

Szendvicsduda

Ezt a kis hangszert bárkinek ajánlom, aki néhány perc alatt hangot adó eszközt szeretne gyártani. Remek gyerekjáték, és a "komoly" hangtan témakörnél is elsüthető. Nem utolsó sorban nagyon egyszerűen, gyorsan lehet elkészíteni.

Két orvosi nyelv-lenyomó spatula, egy nagy postásgumi, kék kis befőttes gumi és két szívószál darab kell hozzá. A kép szerint kell összeállítani a dudát. Érdemes a szívószálakat kicsit hagyni túlnyúlni a spatulán, hogy állítható legyen a távolságuk. Majd középen jól meg kell fújni!

Az alábbi kis szendvicsdudát Molnár Milán foglalkozásán készítettük az Ankéton. Milán Dr. Papp Katalin doktorandusza, a Szegedi Tudományegyetemen. Óvodásoknak és kisiskolásoknak tartanak játékos fizikai és egyéb természettudományos foglalkozásokat a Százszorszép Gyermekházban "Játszunk tudományt!" néven.
Ezt a dudát idén nyáron én is elkészítem az immáron harmadikos nagyfiúkkal és nagylányokkal a nyári táborban!

Házi készítésű alfa-detektor

Az egészhez nem kell más, csak egy teljesen szokványos webkamera. Az alfa részecskéket akár már egy papírlap is elnyeli, így a webkamera érzékelője és a külvilág közt található üveglap már túl sok akadály. Így szét kell szedni a webkamerát, esetleg köré védő tokot kell építeni, és az érzékelő elé maximum egy vékony folpackot tegyünk (hogy azért a kosz-por-piszok ne kerüljön be belülre). Szerencsére ez elég vékony, és nem nyeli el az alfa részecskéket. Majd amikor rákapcsolódunk a gépre szép felvillanásokat fogunk látni.

Az ötlet és a fényképen látható kivitelezés Raics Pétert dicséri.

Gondolom erről sokaknak eszébe jut a Wilson-féle ködkamra. Itt a helye annak, hogy terjesszük, hogy a Debreceni Egyetem Kísérleti Fizika Tanszékén található ködkamrát bármikor megcsodálhatjuk élőben, mert egy webkamerát állítottak rá. Ha a diffúziós ködkamra oldalára elnavigálunk, akkor ott a ködkamra elméleti hátterét is megismerhetjük, illetve a webkamerára kattintva meg is nézhetjük. Így már nem gond, ha éppen ezt tanítja valaki, az osztályterembe varázsolhatja a ködkamrát, és figyelheti mindenki a felvillanásokat.
(Megj: egy ideig még felhasználónévvel és jelszóval lehet megtekinteni a webkamerát. Ez a tervek szerint nemsokára eltűnik. De amíg rajta van, addig az alkotók szíves engedélyével megsúgom, hogy mindkettő helyre wilson nevét kell bepötyögni. )

Japán atomerőmű katasztrófa - folytatás

Gondolkodtam rajta, hogy érdemes lenne-e írni egy összefoglalót az atomerőművekről általában, a Fukushimai erőműről specifikusan, a katasztrófáról, a fejleményekről. De annyian teszik ezt, hogy olyan feleslegesnek tűnik az én kis bejegyzésem. Így inkább ajánlok egy oldalt: Dr. Aszódi Attila oldalát, aki a BME Nukleáris Technikai Intézetében dolgozik. Remélem hasznos lesz  mások számára is.
Legújabb jelentése is letölthető, amiben nagyon részletesen tárgyalja az ismert információk alapján a katasztrófát.

Boldog Pi-napot!

Nem lehetetlen a tehetetlen?

Ez volt az egyik video, amit Härtlein Károly mai előadásán láttunk.

Japán atomerőmű katasztrófa

Dr. Aszódi Attila cikkében talán a legnaprakészebben lehet olvasni a Japánban pénteken történtA mag és energia blogján pedig elég sok naprakész info van. Többet, részletesebben, majd ha hazaértem a sárospataki Fizika Tanári Ankétról, amiről az előző bejegyzésben olvashattál.
földrengés hatásaként bekövetkező atomerőmű balesetről.

UPDATE: Dr. Aszódi Attila legújabb (03.16.) jelentése is letölthető, amiben nagyon részletesen tárgyalja az ismert információk alapján a katasztrófát.

Ötletek és szoftverek a csillagászat tanításához

A sárospataki Fizika Tanári Ankéton elhangzott előadásom újra megtekinthető itt:

Ötletek és szoftverek a csillagászat tanításához on Prezi

Valóság

Magyaroké az agykutatók első Nobel-díja

"Három magyar kutató kapta az "agykutatás Nobel-díjának" is nevezhető Agy-Díjat (The Brain Prize), melyet a dániai Grete Lundbeck Európai Agykutatási Alapítvány első ízben ad át május 2-án Koppenhágában. Az egymillió euróval járó új díjat a memória-folyamatokban kulcsszerepet játszó agyi ideghálózatok feltárásáért Somogyi Péternek, Freund Tamásnak és Buzsáki Györgynek ítélték oda."

További részleteket és érdekességeket tudhatsz meg a  Népszabadság Online oldalán, ahol a cikket olvastam.

Utoljára landol a Discovery

Budapesti idő szerint délután öt előtt 3 perccel érkezik vissza utolsó útjáról a Discovery. A leszállást élőben lehet nézni a Spaceflightnow oldalon. A leszállást Twitteren is nyomon lehet követni, de itt is, élőben!
Tegnap este 19:16-kor az áramgyártás mellékeként keletkező vizet kidobta magából a Discovery, ami szinte nulla nyomáson rögtön meg is fagyott, és gyönyörű "műüstököst" rajzolt az égre. A jól informált szerencsésebbek le is tudták fényképezni ezt az igazán ritka pillanatot:

Az STS-133 volt a discovery utolsó útja. Fellövését egy érdekes szemszögből itt is meg lehetett csodálni. Ezzel végérvényesen lezárul az amerikai űrkutatás egy igen fontos korszaka.

A kép Jens Hackmann képe, amire Péter hívta fel a figyelmemet, amit ezúton is köszönök.

Épp ezen a napon...

1979-ben éppen ezen a napon fedezett fel a Voyager I egy körübelül 300 km magas vulkánkitörést az Io-n, a Jupiter holdján. Az Io egy igen érdekes hold. Nevét a görög mitológia egyik alakjáról Ióról kapta, aki Zeusz (római nevén Jupiter) egyik szeretője volt. Továbbá az Io az egyedüli hold a Naprendszerünkben, melyen aktív vulkánok vannak. Több, mint 400. Sőt ezek a vulkánok nagyon aktívak. A lávafolyamok főleg a kén különböző vegyületeiből állnak. Innen is az Io csodás színe. De megtalálható itt minden: hegy, völgy, olvadt kéntó, csak a naprendszerünkben oly jellegzetes meteoritbecsapódásokra utaló kráterek hiányoznak. Io lassan, de közeledik szeretőjéhez, és így néhány millió év múlva megsemmisül....

A Jupiter körül keringő kisméretű, zömmel szabálytalan alakú égitestek mellett négy nagy, látványos objektum, az őket 1610-ben felfedező Galileo Galileiről elnevezett ún.Galilei-hold is kering az óriásbolygó körül. Az Io, az Europa, a Kallisztó, és a Ganümédész mind nagy, gömb formájú égitest – csak az Europa kisebb a Föld holdjánál, a többi mind nagyobb; a Ganümédesz még a Merkúr bolygótól is nagyobb –, felfedezésük egykor a Föld-központú világkép elleni döntő érv volt.

Megható animáció a Mars Roverről

Ez a kis videó kapcsolódik a Másik nézőpontos és az Élet a Marson című poszthoz. Utóbbin található képeket és felvételeket a lenti animációban látható Mars Rover készítette:

Újabb matematikus vicc

Az xkcd-ről.

A Nap dala

]

Golyópálya

Karácsony óta odavagyok a golyópályánkért. Tipikus példája lettem a szülőnek, aki jobban élvezi a dolgot, mint a gyerek. Na jó, azért ők is szeretik, mind a ketten, de azért jó kis pályát építeni nekem kihívás. A gyerekszobán láttam meg ezt a videót. Nem kicsit kreatív az az apuka, aki ezt készítette fiának. És cseppet sem kételkedem benne,  hogy nagyon élvezte a tervezést/építést. De ha valaki kedvet kapott, az alábbi útmutatás segítségével meg is építheti a pályát magának!

A Discovery indítása repülőről nézve

Ezt a hihetetlen felvételt egy Amerika felett szálló repülőgépről készítették február 24-én. A videón kicsit más szemszögből, mint ahogy látni szoktuk, a Discovery indítása látszik. Ez a Discovery utolsó útja, az STS-133-as küldetés.

Legyél kutató!

Találkoztam egy online, ingyenes stratégiai játék szerű programmal, a Power of Research-el, amit azért hoztak létre, hogy a fiatalokat a kutatói pálya felé terelgessék. "A játékot három éven át fejlesztette a TPM Games Ltd., amely korábban már számos díjat és elismerést kapott a Power of Politics nevű hasonló felépítésű politikai stratégiai játékával.
"A Power of Research azért fontos, mert leköti a fiatalok elméjét. A tudomány elkötelezettség, amely az elmét és a kezet is leköti" - mondta Mario Capecchi, aki 2007-ben az őssejtkutatás terén elért eredményeiért megosztva kapott Nobel-díjat."
Regisztráltam, belenéztem. Azt írják, hogy a közösségi portálokon divatos játékokhoz akarták hasonlóvá tenni. Mivel ezekkel én nem élek, ezért nekem teljesen idegen volt a felépítése, és be kell valljam első nézésre nem fogott meg a dolog. Persze lehet,hogy azért mert nekem most legfeljebb tyúklövöldözésre van szabad kapacitásom. Azt hiszem rengeteg időt lehet egyébként vele eltölteni - de ennek én éppen híján vagyok.  De remélem másnak tetszik, ezért is gondoltam, hogy írok róla. Írjátok meg, nektek hogyan tetszett!

Forrás:IOT.hu

Nem részegen - egyenesen?!

Tegnap írtam az érzékelésről és tájékozódásról, hogy az elmúlt időszakban mi mindennel találkoztam, ami ezzel kapcsolatos. Kihagytam, de most pótolom, hogy ezzel az Indexes videóval is nemrég találkoztam, és kapcsolódik a "nem szokásos" érzékeléshez. Tervbe vettem, hogy én is kipróbálom!

A teknősök és a mágneses tér

Mostanában elég sok olyan dologba futok, ami a szokásostól eltérő érzékeléssel kapcsolatos. Szokásos alatt értem most a látást, hallást, tapintást. Voltam ugye a Láthatatlan kiállításon, ahol nem használt érzékszerveimmel kellett pótolni a látást. Beszéltünk a csörgőkígyó "szeméről", meg az optikai csalódásos filmben is nagyon elgondolkodtató a német kutató hölgy által kitalált, a Föld mágnesességét érző öv.

Utóbbihoz kapcsolódik az a hír, hogy "az ál-cserepesteknősök nem csupán a Föld mágneses terének erősségét ismerik fel, hanem az erővonalak Földdel bezárt szögét is - derítették ki amerikai biológusok. A két adatból pedig egyfajta mágneses ujjlenyomatot határoznak meg, amely jellemző az egyes régiókra. Így határozzák meg az állatok helyzetüket. A tengeri teknősök egész óceánokat szelnek át. Eddig rejtély volt, miként képesek az állatok vizuális tájékozódási pontok nélkül eljutni céljukig. A kutatók ugyan sejtették, hogy a teknősök a Föld mágneses mezeje alapján tájékozódnak, mivel azonban annak erőssége az Egyenlítőtől a sarkok felé erősen növekszik, úgy hitték, csupán az észak-déli elhelyezkedés meghatározására szolgál.

A tengeri tájékozódás nehezebbik része azonban a kelet-nyugati elhelyezkedés megállapítása - fejtette ki a Current Biology című folyóiratban megjelent tanulmány első szerzője, Nathan Putman.

Az állatok, mint kiderült, a mágneses mező erőssége mellett az erővonalak Földdel bezárt szögét is kiszámítják. Így több információt nyernek a mágneses térből, mint eddig gondolták. Képesek meghatározni az egyes tengeri területek ujjlenyomatát.

A kutatók úgy jöttek rá minderre, hogy fiatal teknősöket tettek ki a vízben két mesterségesen gerjesztett mágneses mezőnek, amelyek megfeleltek a 20. északi szélességi fokon előfordulóknak. Amennyiben a mágneses mező az Atlanti-óceán nyugati felén, Puerto Ricónál mérhetőt utánozta, akkor az állatok északkelet felé úsztak. Amennyiben az Atlanti-óceán keleti felén, a Zöld-foki szigeteknél mérhetőhöz hasonlított a mező, a teknősök délnyugatra fordultak.

Az ál-cserepesteknősök (Caretta caretta) szinte világszerte előfordulnak, akár száz kilósak is lehetnek, páncéljuk hossza pedig meghaladhatja az egy métert. Kikelésük után azonnal elhagyják a partot, és csupán évek elteltével térnek vissza otthonukba."

Forrás:MTI