Holdunk hatása

Egy igen izgalmas filmet láttam a Hold Földre gyakorolt hatásáról a Naked Science sorozaton belül. Holdunknak köszönhetjük az ár-apályt, a Föld forgástengelyének stabilitását, a kiszámítható évszakokat. Kiderül, hogy 4 milliárd évvel ezelőtt, a Föld és a Hold keletkezésének idején,  még négyszer olyan gyorsan forgott a Föld a tengelye körül: Azaz egy nap olyan 8 órából állt. De a Hold és a Föld folyamatos vonzása annyira lassítja tengely körüli forgásunk sebességét, hogy a Hold már csak egyszer fordul meg tengelye körül, és a Földön is már 24 órából áll egy nap. Azaz a Holdnak már csak mindig ugyanazt az oldalát látjuk. A vonzás eredményeként évente olyan egy másodperccel nő a nap hossza, és így a Földön egy nap egy milliárd év múlva már 30 órából fog állni. Persze ennek most néha örülnénk, nem?
Évente a 69-es Holdraszállás idején letett bőrönd méretű tükrök segítségével ma már lézer segítségével nagyon pontosan, egy milliméteres pontossággal meg tudják mérni a Föld-Hold távolságát. Évente 3,8 cm-rel kerül távolabbra, így kicsit több, mint egy milliárd év múlva Holdunk eléri azt a kritikus értéket, hogy meg tud majd szökni. Ekkor Földünk forgástengelye kaotikusan fog változni, nem lesznek évszakok, a növények életritmusa lehetetlenné válik, a nagyobb katasztrófákról nem is beszélve. Persze utóbbiból látunk egy-két hatásvadász animációt, de ettől eltekintve az egyéb animációk és gondolatok miatt érdemes megnézni ezt a háromnegyed órás kisfilmet.