Egy vicces fizika vizsga

Ez az anekdota szerintem sokaknak már nagyon ismert. De azért hiányozna innen, ha nem raknám fel. Amellett, hogy megmosolyogtat, még tanulni is lehet belőle. A diákok meg sok helyen elsüthetik.

Az alábbi történet a Koppenhágai Egyetemen egyik fizika vizsgáján történt. A kérdés így hangzott: "Írja le, hogy egy barométer segítségével miként
mérhető meg egy felhőkarcoló magassága!"

Az egyik hallgató a következőt válaszolta: "Fogsz egy hosszú zsinórt, rákötöd a barométer tetejére, majd a barométert a felhőkarcoló tetejéről lelógatod a földig. A zsinór hosszúságának és a barométer magasságának
összege megegyezik a felhőkarcoló magasságával."

Ez a magyarázat azonban a vizsgáztatót meglehetősen feldühítette, így a diákot megbuktatta. Ám a diák nem hagyta magát, mivel szerinte a válasza abszolút helyes volt.

Az egyetem vezetősége így kijelölt egy független bírát, aki megállapította, hogy a válasz valóban helyes volt, de nem tükrözött semmiféle fizikai
ismeretet. A probléma megoldására behívatta magához a hallgatót, és hat
percet adott neki arra, hogy szóban bebizonyítsa, birtokában van a kellő
fizikai alapismereteknek. A diák öt percig némán ült, ráncolta a homlokát,
gondolkodott. Mikor a vizsgabiztos figyelmeztette, hogy vészesen fogy az
idő, a diák azt válaszolta, annyi megoldás jutott eszébe, hogy nem is tudja,
melyiket válassza. Végül aztán belekezdett:

"Nos, az első ötletem az, hogy megfogjuk a barométert, felmegyünk a
felhőkarcoló tetejére, és ledobjuk onnan. Megmérjük, mennyi idő alatt ér
földet, majd a kérdéses magasságot kiszámítjuk a 'H = 0.5g x t négyzet'
képlettel. Viszont ez a módszer nem túl szerencsés a barométer
szempontjából.

A másik lehetőség akkor jöhet szóba, ha süt a Nap. Megmérjük a barométer magasságát, és az árnyékát is. Ezután megmérjük a felhőkarcoló árnyékának hosszát, és aránypárok segítségével kiszámíthatjuk a magasságát is. De ha nagyon tudományosak akarunk lenni, akkor egy rövid zsinórt kötve a barométerre, ingaként használhatjuk azt. A földön és a tetőn megmérve a gravitációs erőt, a 'T = 2 pi * négyzetgyök (1/g)' képlettel kiszámíthatjuk a kért magasság értékét. Ha esetleg a felhőkarcolón van tűzlétra, akkor megmérhetjük, hogy a barométer hosszánál hányszor magasabb, majd a barométert megmérve egyszerű szorzással megkapjuk a kívánt eredményt.

De ha Ön az unalmas, bevett módszerre kíváncsi, akkor a barométert a
légnyomás mérésére használva, a földön és a tetőn mérhető nyomás
különbözetéből is megállapítható a felhőkarcoló magassága. Egy millibar
légnyomás különbség egy láb magasságnak felel meg.

De mivel itt az egyetemen mindig arra buzdítanak bennünket, hogy próbáljunk eredeti módszereket kidolgozni, ezért kétségtelenül a legjobb megoldás a felhőkarcoló magasságának megállapítására az, ha a hónunk alácsapjuk a barométert, bekopogunk a portáshoz, és azt mondjuk neki: 'Ha megmondod, milyen magas ez az épület, neked adom ezt a szép új barométert'."

A történet csattanója, hogy ezt a renitens diákot Niels Bohr-nak hívták, és
a mai napig ő az egyetlen fizikai Nobel-díjas dán fizikus.