Zászlók és a csillagok

Gondolom mindenki észrevette már, hogy egyes nemzetek zászlóin szerepel a Nap, a Hold vagy a csillagok. Érdemes ezeket közelebbről megvizsgálni. A már említett továbbképzésen találkoztam Michel Faye-val, egy párizsi gimnázium felejthetetlen tanárával. Az alábbiakban leírtak az ő előadásán alapul, néhol kiegészítve ezzel-azzal. 

Vannak nemzetek, akiknek a zászlóin a Napot láthatjuk. Ilyen például Banglades, Japán, Argentína és Uruguay. Japán zászlajának neve Hinomaru (日の丸, ’napkorong’). Bár már a korai időkben is feltűnt ez a zászló a Meidzsi-restauráció ideje alatt a felkelő nap és vörös napkorong szimbólumai a Japán Birodalom fő szimbólumaivá váltak. Argentínában Intit, a Nap Istent láthatjuk a zászlón. Banglades zászlóján pedig Rabindranath Tagore , a költészet előtti tisztelgés miatt szerepel a Nap. 

Továbbá vannak olyan zászlók, ahol a Holdat láthatjuk. Legtöbbjük muszlim ország.

Vannak még olyan zászlók is, amelyeken csillagok szerepelnek. Sok kultúrában az égbolt a tökéletesség szimbóluma, a Mennyország jelképe. Néhol úgy gondolják, hogy a csillagok fénye teremt kapcsolatot az Ég és mi köztünk. A csillagok tökéletesek.


Az Európai Unió zászlaja eredetileg az Európa Tanács használta, és egész Európa jelképének tartották. Sok vita folyt, hogy annyi csillag legyen, mint ahány tagállam, de végül a tizenkettő csillag mellett döntöttek, a tagállamok számától függetlenül, mert ennek az európai kultúrában nagy szerepe van. A 12 csillag hasonlít Szűz Mária tizenkét csillagból álló koronájához, ami gyakran előfordul a római katolikus egyházi művészetben. "És láttaték nagy jel az égben: egy asszony, ki a Napba vala felöltözve, és lábai alatt vala a Hold, és az Ő fejében tizenkét csillagból korona" De 12 hónap van, 12 csillagövi jel, a római jog egyik korai forrása is XII táblás, olümposzi istenből is 12 van, ugyanúgy mint apostolból és a Kerekasztal lovagjaiból. De erről olvashatsz itt, összeesküvés elméleteket, a zászló arányairól és további érdekességeket megtudva a zászló eredetéről.

De térjünk vissza a többi zászlóhoz. Vannak ugyanis olyan zászlók, amiken nem csak "sima" csillagok vannak, hanem egyenesen csillagképek. A Dél Keresztje csillagkép (Crux) bár elég kicsi csillagkép, de annál közkedveltebb. Az Acrux, Mimosa, Gacrux, Crucis a négy legfényesebb csillagja. A csillagkép legfényesebb csillagai megtalálhatóak Ausztrália, Brazília, Új-Zéland, Pápua-Új-Guinea és Szamoa zászlaiban.

Érdekességként megemlítem, hogy Új-Zélandon a maorik Te Punga-nak, horgony-nak hívják a csillagképet. Ausztráliában, az őslakosok  csillagászatában a Szeneszsák egy emu feje, a csillagkép pedig egy fán ülő oposszum. A Szeneszsák a Kentaur és a Légy csillagképekbe átnyúló porköd. Feltűnő jelenség, mert a csillagokban gazdag Tejút egy részét eltakarja. A kiterjedése mintegy 7° x 5° . A sötét porködök kategóriájába tartozik, legyengíti a mögötte lévő csillagok fényét, s ezáltal az égbolton csillagmentes területek alakulnak ki. A Dél Keresztje csillagképben lévő Szeneszsákban százszor akkora a sűrűség, mint az átlagos intersztelláris anyagban. A mai ismertek szerint az ilyen típusú ködből a Szeneszsák van a legközelebb a Földhöz.

De térjünk vissza a zászlókhoz! Ha jobban megfigyeljük, akkor a brazíl zászlón a Dél Keresztje nem úgy helyezkedik el, mint a többi zászlón, hanem a tengelyesen szimmetrikus képét látjuk.
Hiba, véletlen, vagy tudatos tükrözéssel állunk szemben? Feltehetném ezt most kérdésnek, de nem teszem, mert pesszimista vagyok a kommenteket illetően. Tehát a Brazilok azért így ábrázolják a csillagokat, mert így látják az Istenek az égből. Egy Rio felett lévő, végtelen távol lévő Isten.
A zászlón a 8 csillagképben összesen 27 csillag szerepel, pont annyi, mint ahány tagállam van Brazíliában. A mottó ("Rend és Haladás") August Compte pozitivista mottója inspirálta: "L'amour pour principe et l'ordre pour base; le progrès pour but" ("A szerelem mint elv és rend mint alap; haladás mint cél") A mottót annak a ténynek köszönhetően rakták be, hogy többen a monarchia elleni katonai puccs végrehajtói és a köztársaság kikiáltói közül Comte filozófiájának követői voltak.
Végre használhatjuk a már megismert Stellarium programot. Rio de Janeiro felett 1889 november 15-én, a Függetlenség napján látszódtak így a csillagok. Arról persze már nem értenek egyet a források, hogy ez reggel 8.30-kor, déli 12.30-kor vagy este volt. Tessék leellenőrizni! (és akár ezt el lehet küldeni kommentben ;) )