Sajnos elég szomorú az apropó, hogy eszembe jutott, hogy a kollektív mozgást, köztük a menekülési pánikot tanulmányozza már rég óta Vicsek Tamás és kollégái, diákjai az ELTÉn. Még emlékszem, amikor csak TDK-s (Tudományos Diák Köri) munka volt, és meghallgattam. Nagyon nagy hatással volt már rám akkor is. Farkas Illéssel és Dirk Helbinggel együtt a Nature 2000. szeptember 28-ai számában írtak is egy kis tanulmányt az emberi viselkedés lemodellezéséről. Magyar fordítását a Fizikai Szemlében el lehet olvasni.
Az elméletük lényege, hogy egy embert egy körként reprezentálnak. Adnak néhány határfeltételt: például, hogy nem közelítik meg egymást bizonyos távolságra. Majd a hőtanból ismeretes, a részecskék mozgásánál használt mozgásegyenleteket írják fel a viselkedésükre. Ezek után lehet a "részecske halmaz" tulajdonságait vizsgálni. Kipróbálhatjuk, hogy mi történik, ha mindenki csak a maga feje után megy egy pánik során, vagy mi van ha felhasználja a mások által adott infókat, un. követési magatartást mutat.
Egy nagyon egyszerű, és minden nap kipróbálható kollektív mozgási példa, amikor egy folyosóra emlékeztető helyen két irányból embertömeg áramlik egymással szembe. Ilyen például amikor a metró folyosóján egymással szembe mennek az emberek, de forgalmas utcákon is meg lehet figyelni, buszra le-fel szálláskor is. Ha mindenki a maga feje után megy, akkor sok lesz a nem kívánt ütközés. Ha figyeljük, hogy mi történik előttünk, akkor végül kialakul egy "kígyózó" mozgás: ahol az egyik és másik irányba egymás után kígyóznak az emberek. Így elég hatékonyan eljuthat mindenki a maga célállomása felé.
Az alábbi egy szerencsés szimuláció arra, amikor csak egy ajtó van. Sokszor annyira összenyomják egymást az emberek, hogy beszorulnak, (többeket akár halálra is taposva) és végül senki nem jut ki. Ha jól emlékszem, akkor a modellt használták nagy emberi katasztrófák újrajátszásánál, és nagyon hasonló eredményt kaptak, mint ami megtörtént. Vannak olyan stadionok, ahol előre lemodellezték, ha egy esetleges pánik tör ki, melyek a stadion gyenge, veszélyes pontjai.Ha valakinek a téma felkeltette az érdeklődését, akkor a Mindentudás Egyetemén is volt a kollektív mozgásokról egy 50 perces előadás. Megtekinthető teljes egészében itt, és még az előadás diái, szimulációi is fent vannak.
hú. nagyon izgultam a kis pöttyökért:) (bocs. nem vicces a téma, de tényleg izgalmas a videó)
VálaszTörlésaz a baj, hogy az emberek nagyon könnyen pánikba tudnak esni (főleg nagy tömegben) és/vagy kiveszik belőlük az empátia. ugyanez megfigyelhető a tömegközlekedési eszközökre/ről fel és leszállás közben (pedig ott nem az életét, hanem maximum fél órát veszthet az ember).
ez a ,,tömegtudomány" nagyon érdekes dolog.
Fura, de néha meg az okozza az ember vesztét, hogy nem esnek pánikba. Volt egy orosz mozitűz. Sokan nem vették komolyan, nem hitték el, hogy itt tényleg tűz van, és amikor kapcsoltak, már késő volt. ez persze a másik véglet.
VálaszTörlésEgen, ebben az oroszok jók. Csernobilt sem vették komolyan, bámulatos mértékig bíztak a szovjet technológiában. A részleteket Piers Paul READ írta meg zseniálisan az Uramisten, mit tettünk? című könyvében.
VálaszTörlésMaga a csernobili katasztrófa pont azért következett be, mert kikapcsolták a "fantáziátlan" automatikát. Magukban bíztak, azt hitték tudnak az atomok sebességének gyorsaságával reagálni.
VálaszTörlésAz, hogy a katasztrófa után mit tettek az meg már megint egy másik történet.