Az elektromágneses spektrum tartományaiból a földi légkör csak a látható fényt és a hozzá csatlakozó hullámhossznak kis részét, a közepes és termális infravörös 3-5 μm és a 8-15 μm hullámhossztartományaiba eső sugárzást, valamint az 1 mm – 20 m hullámhosszú rádiósugárzást engedi át. Ennek a tartománynak a kiaknázására született meg a rádiócsillagászat.
De ne szaladjunk ennyire előre. Az egy dolog, hogy mi nem, de vannak olyan állatok, akik látják az infravörös tartományt.
A csörgőkígyó például ilyen. A szeme alatt lévő kis lyuk az infravörös érzékelő helye. A sugárzás nekiütközik a 15mm vékony hártyához, ami a lyukban van ("pit membrane" a képen). Itt körübelül 2000 hőérzékelővel találkozik, ami 0,001°C-os különbséget is már érzékel.
Teszi ezt elég gyorsan 50-150 msec után már jöhet is az újabb adat. A kép a lyukkamera elvén képződik, majd - szerintem- ez hasonlóan dolgozódik fel, mint a mi szemünkre érkező kép: az idegeken felfut a központba az információ, és ott a látott képpel és szagokkal együtt összeáll a kép. Továbbiakat olvashatsz erről még itt.
De jó dolog ez az evolúció...eldőlne a mérleg serpenyője, ha a csörgőkígyó ezzel a plusz érzékelőjével túl hatékonyan tudna zsákmányhoz jutni. Van egy mókusfajta (ground squirrel) aki nagyon is jól tudja, hogy mit lát a csörgőkígyó. Ki is használja ezt rendesen. Ha észre veszi, hogy a közelben van egy csörgőkígyó, akkor nagyon sebesen lóbálni kezdi a farkát, ezzel vért pumpál abba. Így a csörgőkígyó infravörös szeme már nem egy kis "védtelen" mókust, hanem valami sokkal nagyobbat fog látni... Ügyes, nem?
Itt egy kis videó, ahol megfigyelhetjük a csörgőkígyót és a zsákmánynak kiszemelt bátor mókust, ahogy az életéért csóválja a farkát!
És hogy mi köze van mindezeknek a csillagászathoz? Azt hamarosan megírom. A harmadik rész végén pedig letölthető az anyag Power Point vetítés formájában.
Ezt a sok érdekeset is a már sokat emlegetett McCaughreantől hallottam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése