"A kevés tudás veszélyes. A sok is."
Mivel nem voltam megelégedve a "bolygósodás" fokával ezért letöltöttem innen egy 360°-os panorámaképet, és elkészítettem vele a kisbolygósítást. Egészen kedves trópusi kis bolygó lett belőle. Most legszívesebben ide is költöznék!
A zászlón a 8 csillagképben összesen 27 csillag szerepel, pont annyi, mint ahány tagállam van Brazíliában. A mottó ("Rend és Haladás") August Compte pozitivista mottója inspirálta: "L'amour pour principe et l'ordre pour base; le progrès pour but" ("A szerelem mint elv és rend mint alap; haladás mint cél") A mottót annak a ténynek köszönhetően rakták be, hogy többen a monarchia elleni katonai puccs végrehajtói és a köztársaság kikiáltói közül Comte filozófiájának követői voltak.
| http://www.esa.int/earthobservation | |
| http://www.esa.int/spaceflight | |
| http://www.esa.int/launchers | |
| http://www.esa.int/navigation | |
| http://www.esa.int/science | |
| http://www.esa.int/techresources | |
| http://www.esa.int/spacecraftops | |
| http://www.esa.int/SPECIALS/Technology/ | |
| http://www.esa.int/esaTE | |
| http://www.esa.int/esaCP/SEMC5XS1VED_index_0.html |
Ezekről most részletesen nem írnék: az van mögöttük, amit a cím takar. Egy teljes oldal a címről. Ezeknek az oldalaknak is hasonló a felépítése, mint a főoldalé. A háttér színekkel próbálják felhívni a figyelmet, hogy most máshol járunk. A fontos tartalmakat tartalmazó bal oldali menüblokk után ugyanúgy megtalálható az a blokk, ami a főoldalon immár a harmadik blokk, ahol a karbantartással, egyéb bürokratikus, az oldal üzemeltetésével kapcsolatos "Services" rész van, illetve a főoldalon már a jobb oldali menüsávba szoruló "Multimedia' blokk. Persze míg a főoldalon a mulitmédia alatt minden videó, kép, album elérhető, addig a megfelelő "alcímen" csak az ahhoz kapcsolódó multimédiás tartalmak jelennek majd meg. A jobb oldali menüsáv tetején van egy "Focus on" rész. Ezt nem magyaráznám túl. A jobb oldali menüsáv harmadik blokkja a "Space Live". Ez szerintem a hétköznapi látogató számára az egyik legérdekesebb rész. Itt olyan oldalakra navigálhatunk, ahol az ESA műholdjait lehet nyomon követni, megnézhetjük, hogy éppen hogy néz ki a napunk éppen most a SOHO felvételén, a MIRAVI műhold Földről készített friss képei közt válogathatunk.
Egy nagyon egyszerű, és minden nap kipróbálható kollektív mozgási példa, amikor egy folyosóra emlékeztető helyen két irányból embertömeg áramlik egymással szembe. Ilyen például amikor a metró folyosóján egymással szembe mennek az emberek, de forgalmas utcákon is meg lehet figyelni, buszra le-fel szálláskor is. Ha mindenki a maga feje után megy, akkor sok lesz a nem kívánt ütközés. Ha figyeljük, hogy mi történik előttünk, akkor végül kialakul egy "kígyózó" mozgás: ahol az egyik és másik irányba egymás után kígyóznak az emberek. Így elég hatékonyan eljuthat mindenki a maga célállomása felé.
Az alábbi egy szerencsés szimuláció arra, amikor csak egy ajtó van. Sokszor annyira összenyomják egymást az emberek, hogy beszorulnak, (többeket akár halálra is taposva) és végül senki nem jut ki. Ha jól emlékszem, akkor a modellt használták nagy emberi katasztrófák újrajátszásánál, és nagyon hasonló eredményt kaptak, mint ami megtörtént. Vannak olyan stadionok, ahol előre lemodellezték, ha egy esetleges pánik tör ki, melyek a stadion gyenge, veszélyes pontjai.Közel tíz perce próbálok valami bevezetőt írni a videóhoz, de nem megy. Annyira szép ez az animáció, hogy bármit írok, csak elrontom a hatását. Tessék csak megnézni, magáért beszél:
A megfigyelés egyik alapszabálya, hogy lehetőleg ne zavarjunk bele a megfigyelt rendszerbe. A "Véletlen" című előadáson hangzott el, hogy például ha a Hold-Föld távolságot szeretnénk megmérni, akkor valószínűleg nem lesz nagyon zavaró, ha egy lézersugarat bocsátunk a Holdra, talán nem löki arrébb a Holdat. De ha már egy elektront akarunk megfigyelni, akkor már sokkal nehezebb dolgunk van. Ezzel a témával sokat szoktunk foglalkozni.
A legütősebbet hagytam a végére: bal oldalt talán a legismertebb kép a Hubbletől: a Lófej Csillagködről (Eagle Nebula) majd mellette ugyanez a tartomány a Herschel által decemberben infravörös tartományban készített képen. 
Bármilyen objektum, amely valamennyire „meleg”, vagyis hőmérséklete az abszolút nulla fok (azaz -273,5°C, vagy 0°K) felett van, infravörös sugárzást bocsát ki magából. Minél melegebb egy tárgy, annál több infravörös sugárzást bocsát ki. Ha elég meleg, akkor már nem csak infravörös, hanem látható fényt is sugároz ki.
Érezzük, hogy meleg a kikapcsolt villanyégő, a napfény, a tűz, a radiátor, vagy meleg nyári nap után a betonból áradó meleget is érezzük. A bőrünk hőérzékeny idegvégződései képesek a belső és a külső bőrhőmérséklet közti különbség érzékelésére. De gondoljunk a villanyrezsóra: el kezdjük melegíteni, majd egyre melegebb és melegebb lesz, de ezt még csak a bőrünkön érezzük, majd annyira meleg lesz, hogy pirosan izzani fog: ekkor már olyan meleg, hogy látható piros fényt is bocsát ki magából. 
Biztosan mindenki látott már infravörös kamerával készített képet, de azért nézzünk meg néhányat (Itt még találhatsz több állatot is):
Az infravörös hullámok felfedezése sokak szerint véletlen volt, mások szerint szisztematikus kutatómunka eredménye. William Herschel (aki egyébként nagyon híres csillagász volt már a maga idejében is, mert Ő fedezte fel az Uránuszt 1781-ben, az első új bolygót az antik idők óta) színszűrőket használt megfigyeléseihez. Azt tapasztalta, hogy bizonyos színű színszűrők jobban melegszenek fel, mint a más színűek. Úgy gondolta, hogy a a színek önmaguk tartalmazhatnak különböző mértékben hőt.
Az infravörös technikát rengeteg helyen használjuk. Szinte mindenkinek van távirányítója, nem? A tévé távirányítója is infravörös sugarakat használ. De használják az infravörös képalkotást a gyógyászatban és az épületek hőveszteségének tanulmányozásában. Infravörös műholdakat alkalmaznak a földi időjárás megfigyeléséhez, a növényzet tanulmányozására, geológiai kutatásokra és a tengerek hőmérsékletének meghatározására. És persze mindenki látott már "sötétben látó kamerát": a bűnüldözés, megfigyelés egy rendkívül jó eszköze. Legközelebb pedig az infravörös csillagászatról fogok írni.
Nem mindig az a lényeges, ami a szemnek látható. Néha a szemünknek láthatatlan tartományokban nagyon fontos dolgok történnek, ami a jelenség mibenlétére enged következtetni. Most nem a múltkori kedvenc kísérletre utaltam, amikor a vízzel azonos törésmutatójú zselés gömböket nem látjuk a vízben, hanem arra, hogy a látható fényen kívül még rengeteg hullámhosszban sugároznak a testek.
De ne szaladjunk ennyire előre. Az egy dolog, hogy mi nem, de vannak olyan állatok, akik látják az infravörös tartományt.
A csörgőkígyó például ilyen. A szeme alatt lévő kis lyuk az infravörös érzékelő helye. A sugárzás nekiütközik a 15mm vékony hártyához, ami a lyukban van ("pit membrane" a képen). Itt körübelül 2000 hőérzékelővel találkozik, ami 0,001°C-os különbséget is már érzékel.
De jó dolog ez az evolúció...eldőlne a mérleg serpenyője, ha a csörgőkígyó ezzel a plusz érzékelőjével túl hatékonyan tudna zsákmányhoz jutni. Van egy mókusfajta (ground squirrel) aki nagyon is jól tudja, hogy mit lát a csörgőkígyó. Ki is használja ezt rendesen. Ha észre veszi, hogy a közelben van egy csörgőkígyó, akkor nagyon sebesen lóbálni kezdi a farkát, ezzel vért pumpál abba. Így a csörgőkígyó infravörös szeme már nem egy kis "védtelen" mókust, hanem valami sokkal nagyobbat fog látni... Ügyes, nem?
A már sokat említett továbbképzésen Rosa Doran tartott nekünk egy előadást arról, hogy érdemes a diákokkal Galileo Galilei megfigyeléseit újra elvégezni. Ehhez egy elég jó kis távcsövet gyártottak le, amit Galileoscope-nak neveztek el. 25-50-szeres nagyításra képes, és elég olcsón beszerezhető: 50 $, ha egyet rendel az ember, és 150$ ha 6-ot. Sajnos nem tudom, hogyha Magyarországról rendeli az ember, akkor mennyibe kerül a szállítási költség, de megkockáztatom, hogy még így is megéri a dolog.
