Rezonancia és a kristálypohár esete

Ajánlom azon szerencsések figyelmébe, akik pont ezt tanulják fizika órán...



És hogy nem csak egy törékeny üvegpohár képes rezonancia katasztrófát szenvedni álljon itt a híres 1940-ben, mintegy másfél óra alatt leomló Tacoma híd korabeli felvétele:

Gumikarkötő és az egyensúly

Elnézést, hogy kicsit nem jelentkezem olyan sűrűn. A nagy november 8-ai leállás után elgondolkoztam azon, hogy mennyire megbízható a freeblog rendszere, háttere. Hogy szabad-e itt folytatni.
De azért álljon itt egy kis videó arról, hogy hogyan lehet könnyedén becsapni azokat, akik nem figyeltek oda fizika órán az egyensúly témakörénél....

Égi csoda

Hazafele menet a fiúknak mutattam, hogy milyen szép a Hold. És nézzék, milyen fényesen világít mellette a Vénusz. De valahogy fura volt. Ennyire nem, vagy nem így szokott világítani, így megnéztem a kedvenc programomon: a Google Sky Map-en, és sejtésem beigazolódott: az ott nem a Vénusz, hanem a Jupiter! A Jupiter, aki ötször olyan távol kering a Napunktól, mint mi. A Jupiter, a nagy gázóriás, aki bő 11 földi év alatt kerüli meg a Napot. Ez a Jupiter ma olyan gyönyörűen világít a Hold mellett, hogy öröm nézni. Aki teheti, rohanjon is ki, mert ma este végre nem felhős. Áprilisig egyre haloványabb lesz a Jupiter. És a Hold mellől is elkóricál. Nehezebb lesz megtalálni az égen. Legközelebb hasonló fényességgel 2023-ban csodálhatjuk meg. 11 év múlva, ha ismét ilyen helyzetben lesz,

Kísérlet - nem úgy ahogy vártuk

Ez az egyik olyan kísérlet, amit csak nagyon sok gyakorlással lehet elsajátítani. De az egyik legközkedveltebb is, hiszen csak háztartásban megtalálható dolgok kellenek hozzá: asztal, terítő, tányérok. Emlékszünk még a tavaszi motoros reklámra, ahol egy motor rántja le a terítőt a rettentőhosszú megterített asztalról? Vesézgettük is ott, hogy ez elképzelhető-e vagy sem. De álljon itt egy videó, ami most a személyes kedvencem.

Marie Curie

"Marie Curie életében annyi mély jellemvonás van, hogy az ember szeretné történetét úgy mesélni, mint valami legendát."144 éve született Marie Curie. Számomra talán a legcsodálatraméltóbb tudóshölgy. Nem is tudom, hogy miért. Lehet, hogy mert 1938-ban kiadott könyvnek más fogása van. Vagy mert a lánya írta. De nekem az egyik kedvenc könyvem az életét bemutató könyv.

Elemi részek

Bár ugye európaiként mi a CERN-ért vagyunk oda, de álljon itt egy videó a Fermilab-tól arról, hogy mi is az a Higgs-bozon.

És egy régebbi videó - ugyancsak a Fermilabtól, ahol 1995-ben kísérletileg bizonyították a top, azaz tető kvarkok létezését.  Bár a kísérlet nem ez volt, de a videón láthatunk egy animációt arra, ahogyan a top kvark lebomlik...

Az igazi Való Világ

6 önkéntes 520 napot töltött egy 72 négyzetméteres konténerbe bezárva bekamerázva, elszigetelve a kintiektől. Ez a nagyszabású kísérlet nem egy tévécsatorna, hanem az ESA pszichológiai kísérlete volt, amivel azt vizsgálták, hogy milyen hatása lehet az emberi elmére egy marsi expedíció. Mert a Marsra jelen technikai tudásunkkal 250 nap az út, ugyanennyi vissza. közel 3 hetes Marsi vakációval számolva jön ki az 520 nap. 420 nap 15 percben:

London felett az ég...

október 27-én nézett így ki.

Csapatverseny reál érdeklődésű gimnazistáknak

Nem teljesen tudom, hogy mi ez. Összesen egy videót találtam a tavaly elindult csapatversenyről. De izgalmasnak tűnik, hogy tíz napon keresztül naponta este 9-től kapják meg a diákok a feladatokat, és együtt, interneten keresztül vagy élőben kommunikálva egymással megoldják őket. Egyedül az nem szimpatikus, hogy félek, hogy kicsit a tanulás kárára mehet ez a játék. Ha kellően érdekes a kérdés, és elkapják a fonalat, már elképzelhető, hogy a tanórai készülés kimarad az esti gondolkodásból... ÉS kicsit nekem zavaró, hogy nem tudom, hogy pontosan mire adják a fejüket a regisztrálók, hogy merjem-e ajánlani, mi lesz/mik lesznek a témák, milyen típusú problémákkal találkozhatnak.
De azért lehet, hogy érdemes beleszagolni egy kicsit. A nyeremények nagyok, tapasztalatnak se rossz, és lehet, hogy nagy  buli is lehet az egész. És a MOL is szerez magának új agyakat, utánpótlást...MOL Freshhh Junior vereseny.

Amerikától független GPS

Kicsit megkésve, de azért hogy legyen nyoma írnám, hogy az Európai Űrügynökség (European Space Agency, azaz ESA) fellőtt október 21-én még két Galileo műholdat. A következőket 2012 nyarán lövik fel.

A program célja, hogy Európa függetlenítse magát az amerikai GPS műholdaktól, legyen saját, 30 műholdból álló GPS-műholdrendszere.

Az alábbi videón két mérnök mesél a programról, látunk animációt, hogy hogyan működik a GPS, és megleshetjük a műholdat még fellövés előtt egy rázkódási teszten.

De az alábbi videó is érdekes, ahol pedig egy Soyuz rakétát szerelnek össze. Gyönyörűen látszanak az egységek. Olyan egyszerűnek tűnik az egész, hogy kedvet kaptam rakétát építeni...

A mindentudó fényképező

És megint egy kis optika. Az Indexen Atti hívta fel a figyelmet, hogy előrukkolt a Stanford egyetem csapata egy olyan fényképezővel, ahol a fókusz utólag beállítható. Azaz nem kell bajlódni a fényerővel, mélységélesség állítással : ez a gép rengeteg lencséjén át érkező fény intenzitását és irányát rögzíti. Vagyis a teljes fénymező tárolódik el a memóriában mindenféle módosítás nélkül.
Így elég profi képeket lehet anélkül készíteni, hogy értenénk a fényképezéshez. Csak arra kell figyelni, hogy a téma a lencsék mögött helyezkedjen el.
A háttér-szoftver pedig arra is lehetőséget biztosít, hogy nem csak mi, hanem azok, akikkel a képet megosztottuk is belenyúlhassanak a fókusz állításába. Azaz a fényképezés ezzel a géppel innentől nem egy statikus valami. Itt akár ki is lehet próbálni:

Az a sejtésem, hogy a Lytro úgy fog bekerülni a köztudatba, mint a Rotring, vagy a Xerox.... nagyon tetszik. Annak ellenére, hogy szeretek pepecselni a fényerő, élesség és téma beállításával.
A gépek egyébként meg is vásárolhatóak. 400 dollárért jövőre már a kezünkben is szorongathatjuk őket.

Egy kis optika

A Fülöp-szigeteken Illac Diaz és csapata (MyShelter Foundation) a mélyszegénységben élő emberek életbe csempész egy kis fényt. A szigetvilág fővárosának, Manilának a szegény negyedében több száz olyan otthon található, melybe nincs bevezetve az elektromos áram. A "lakások" ablaktalanok, sűrűn egymás mellé vannak zsúfolva. Még nappal is nagy a sötétség bent. Tetőablak építése nem opció. A tetőn lyukat vágnak, és újrahasznosítva a műanyag flakonokat vízzel töltik meg. Az algák és baktériumok ellen kis hipót is öntenek a vízbe. A tető felett a palack összegyűjti a fényt, és alul "szétszórja" egy kb 40-60W-os izzó fényerejét produkálva.

Kicsit kutakodva találtam egy 2008-as videót, ahol ugyanezt a technikát használják Brazíliában. Hát én csak most találkoztam vele, újszülöttnek minden vicc új, ugye.

A verseny evolúciós hatása

Az X PRIZE alapítvány célja, hogy elősegítse a nagy tudományos áttöréseket, melyek az egész emberiség számára hasznosak. E célból jó sok pénzt ajánlanak fel. De nem csak az nyer, aki teljesíti a feltételeket, és végül hazaviszi a sok pénzt, hanem remélhetőleg a fejlesztési folyamat során olyan részeredmények, ötletek kerülnek napvilágra, ami hosszú távon az emberiség hasznára válnak majd.

Október 11-én volt meg az eredményhirdetése az 1,4 millió dolláros Wendy Schmidt Oil Cleanup X CHALLENGE programnak. A díjat az kapta meg, aki legalább 2500 gallon (azaz 25 000 hektoliter) vizet tisztít meg percenként, és a legtöbb, de legalább 70%-os tisztaságú vizet produkál.
Végül 1 millió dollárt a  Elastec/American Marine csapat kapta Illinoisból, akik átlagosan percenként 46700 hektoliter vizet tisztítottak meg, úgy hogy az olajos víz átlag 89.5% -át sikerült megtisztíani. Nagyon szép ötlettel!

A második helyezett 300 000 dollárt kapott. Ők a NOFI csapat volt Norvégiából. Ez a csapat percenként 27120 hektoliter veizet tisztítottak meg átlagosan,  átlagosan 83.0% -os tisztaságot elérve.

A többi csapat is figyelemre méltó ötletekkel gazdagított minket. Az összes csapat összefoglaló videóit itt megtekintheted.

Más témakörökben is indítottak versenyt. A Google Lunar X PRIZE célja, hogy elősegítse a következő Holdra lépést (amit Moon 2.0-nak is neveznek) azáltal, hogy 30 millió dolláros keretéből megjutalmazza az első magáncégeket, melyek sikeresen elérik a hold felszínét. Már volt szó a a PULIról. Ők ezért fejlesztenek.

Egy kis esti angol humor

Szem teszt

Hangtan - mágnesesség érzékelése helyett

Ez a videó megint csak nincs már fent. Ugyanebből a filmből azonban fent van az a rész, amikor a b és f betűk hallásáról bebizonyítja, hogy annyitól is függ, hogy látjuk vagy sem kimondás közben.

Az egész film nagyon jó.

A műkezes pszichológiai kísérlet

A már említett BBC-s filmben volt ez a kísérlet. A műkezes. Ahol meggyőzték az alanyt, hogy valójában a műkéz az valójában a testének része.

UPDATE: most, hogy javítom a bejegyzéseket látom, hogy múltkor, amikor az egész filmet már nem tudtam belinkelni, akkor már csak ezt sikerült. Amennyiben valakinek meglenne a teljes film, akkor szívesen lecserélném azt arra. Előre is köszönöm!

Out of Focus

Kozmikus keserűség

Kozmikus keserűség a címe John Updike Cosmic Gall című versének Soltész József fordításában. A vers nem lehulló műholdakról szól, nem is az aziránt érzett szomorúságunkról, hogy nem láttuk az izzó darabokat fénylőn az óceánba hullani. Hanem egy részecskéről, a neutrínóról.

John Updike

Cosmic Gall

NEUTRINOS, they are very small.
They have no charge and have no mass
And do not interact at all.
The earth is just a silly ball
To them, through which they simply pass,
Like dustmaids down a drafty hall
Or photons through a sheet of glass.
They snub the most exquisite gas,
Ignore the most substantial wall,
Cold shoulder steel and sounding brass,
Insult the stallion in his stall,
And scorning barriers of class,
Infiltrate you and me! Like tall
and painless guillotines, they fall
Down through our heads into the grass.
At night, they enter at Nepal
and pierce the lover and his lass
From underneath the bed-you call
It wonderful; I call it crass.

Kozmikus keserűség
(fordította Soltész József)

Neutrínó, roppant kicsi,
Se töltése, se tömege,
Még a társa sem érdekli,
A föld egy golyó közepe,
Melyen csak úgy áthalad,
Mint egy előcsarnokon, mint foton az üvegen,
S a legfinomabb gázakon, fallal őrzött tereken, a bronzon és az acélon.
Felhergelheti a csődört,
Osztályhatár nem akadály,
Keresztülfúrja a bőröd,
A testeden ki- és bejár,
Fejeden át a talajba;
Éjszaka betör Nepálba,
Átfúrja a szeretőt,
S az ágyban, hogyha megcsodálod,
Bosszantod a kétkedőt.

Lezuhant az UARS?

Úgy tűnik, hogy még mindig nem. 9 órakor még mindig 135 km magasan van. A NASA is csak ígéri, hogy majd frissíti az adatokat. Nekem nem, de Jónás Károlynak sikerült lefotóznia az átsuhanó műholdat.
UPDATE: Nem Jónás Károly képéről van szó. Vette valakitől.

Addig se maradjunk égi szépség nélkül, a NASA oldalát böngészve találtam egy szép képsorozatot, ami a déli sarki-fényt, azaz az Aurora Australist mutatja a Nemzetközi űrállomás szemszögéből.

UPDATE: A NASA 9 óra 46 perckor kiadott közleménye szeirnt az UARS lezuhant. A pontos idő és helyszín még nem ismert, feltehetően Kanada felett lépett be a légkörbe, de a darabjai az óceánba hullottak. Nyugat-kanadai Calgarytől délre, Okotoks felett látták a lehulló törmeléket.

UARS műhold lezuhanása - UPDATE

A legutóbbi számítások szerint nem is péntek este, hanem szombat hajnalban fog lezuhanni az UARS. Folymatosan frissülnek az információk a NASA oldalán.
Az alábbi animáció az agi.com számításait mutatja, hogy szerintük hogy megy majd végbe a folyamat:

Olaszországban 0,6 százalék volt a becsapódás esélye, ami az elmúlt órákban 1,5-re nőtt. Az Olasz kormány kérte a lakosokat, hogy maradjanak a házaikban. Remélem, tudni fogok róla, ha Magyarországon az esély 1,5 % fölé megy...mindenesetre követjük az UARS pályáját...

21:33 és 21:35 közt Ausztria felett halad el a műhold, hazánkból is látható lesz.

Most olvastam a Népszabadságban, hogy október végén még egy óriási űrszemét fog becsapódni: az 1990-ben felbocsátott, 2,4 tonnás német ROSAT űrteleszkóp. Az UARS-nál nagyobb, 1:2000-hez az emberi sérülés esélye ennél a műholdnál, amikor a számítások szerint a harminc részre eső műszer 1,6 tonnája eléri a földet.

Kövesd az UARS lezuhanását

Sok műhold kering körülöttünk, sok lezuhan, és elég a légkörben. Az UARS (Upper Atmosphere Research Satellite, azaz a Felső Légköri Kutató Műhold) azért más, mert elég nagy, így nem fog sok kis darabra szétesve elégni, hanem jelentős darabok be is csapódnak majd. A NASA beszámolója szerint a közel 6 tonnás UARS nemsokára eléri a légkört, és ezzel felgyorsul a zuhanása.
Előzetes számítások szerint pénteken este 8 és éjfél között lép majd be légkörbe. Ha fél 10 környékén történik a zuhanás, úgy az Ausztria és Csehország felett lezajló események fénye hazánkból is (elsősorban az osztrák határhoz közel) látható lehet - írja az Origo. Egyelőre ismeretlen, hogy az a 800 kilométeres sáv, melybe a műhold zuhanni fog, a Föld melyik pontjára esik majd, ezt csak a becsapódás előtt 2 órával lehet majd megmondani. Számítások szerint 1 a 3200-hoz az esélye annak, hogy emberi sérülést okoz majd, nagyobb valószínűséggel azonban valamelyik óceánban végzi majd pályafutását.

Eredetileg az 1991-ben fellőtt műhold érkezését október elejére várták, ám a megemelkedett naptevékenység miatt felhevült a felső légkör, mely így jobban lassította a használaton kívül keringő műtárgyat. A műhold pályája az alábbi (néha nehezen betöltődő) oldalon követhető.

A bejegyzés írása idején éppen Ausztrália partjai felett suhan el az UARS  7,79 km/s sebességgel 195 km magasan.

Azért tudnak valamit a Kutatók Éjszakája szervezői, hogy még egy ilyen nagyszabású kísérletet is bevállaltak ;)

Forrás: NANA, Space.com, Időkép

Szoba kilátással

Philip Bloom utazásai alatt, 2009 októberétől kezdve egy éven keresztül rögzítette hotel ablakaiból a kilátást.
Room with a view: 1 year of timelapses from hotel windows from Philip Bloom on Vimeo.

Tudományok hídja szombat délután

A Lánchídon rendezik meg a Tudományok hídját most szombat délután négy órától. Szerintem mi kinézünk. És te?
Itt megnézheted a hivatalos plakátot, amiről kiderült, hogy kik hol mit csinálnak.

UPDATE: Voltunk kint. Annyian voltak, hogy legközelebb célszerű lenne az Erzsébet hidat kinevezni tudományok hídjának ;) A kiállítók türelemmel ismételték el ezredszer is a magyarázatokat. Ezúton is köszönet érte. A Puli standjánál elég sokat időztünk. Ezúton is köszönöm Pathy Miklósnak, hogy válaszolt minden kérdésemre. A lenti kép a Puli modelljéről készült, ahogy éppen a Lánchíddal küzd - sikeresen:

Műholdnév pályázat

Indul egy rajzpályázat. Sajnos  csak 9, 10 és 11 évesek rúghatnak labdába. De a legjobb, legkreatívabb rajz készítőjéről a Galileo program egyik műholdját nevezik el és úgy lövik fel a világűrbe.

A Galileo Program Európa saját műholdas navigációs rendszere lesz, 27 műholddal. Ezek a Földtől több, mint 20 000 km távolságra keringő rendszert alkotnak majd. Az első két műholdat 2011 harmadik negyedévében hordozórakéták segítségével tervezik fellőni. Az egyik műholdat egy Belgiumban élő, a másikat pedig egy Bulgáriában élő gyermekről nevezik el. A többi műholdat szintén európai uniós tagállamban élő gyerekekről nevezik el.
Részletekért kattints ide.

Kísérletek animálva

Azt gondolom fizika órán első a kísérlet. Persze bizonyos dolgokat nehéz vagy nem túl célszerű kikísérletezni, mondjuk a Rutherford kísérletet, vagy az atomerőműnél a vészleállást. Ilyenkor jól jön egy pofás kis animáció, főleg, ha helyes fizikai elméleteken alapszik. De ismétlésnek is jó, ha az órán látott kísérletet nézzük meg újra. Berendezések fotóival és rövid videókkal is találhatunk. Nem néztem végig az összes animációt, de szeretném hinni, hogy az ELTE fizikusaiban lehet bízni. Ajánlom a sulifizika animáció gyűjteményt.

A Brocken-hegyi kísértet

Az érdekes légköroptikai jelenség akkor fordul elő, ha egy személy árnyéka egy felhőre vagy ködrétegre vetül. Az árnyékot színes, gyűrű alakú glória övezi, amely diffrakciós jelenség révén keletkezik az apró lebegő vízcseppeken.
Az alábbi fotót Luc Perrot hegymászó készítette a  a Reunion-szigeten 2011. június 10-én. A hegymászók körében ismert hiedelem szerint aki meglátja saját árnyékát, az a hegyekben hal meg.

Forrás: Ez a cikk az Origón

Már én is találkoztam ezzel a jelenséggel: amikor a repülőgép árnyéka egy alacsonyabban lévő felhőrétegre vetül, és ezt a magasból figyelik az utasok, hasonló glóriát láthatunk a gép árnyéka körül. Alábbi képet decemberben készítettem Hollandia felett.

De ha valaki hasonló szivárvány színű karikákat lát fényforrás körül, akkor 1 órán belül menjen el szemészhez, és méresse meg a szemnyomását. Ugyanis az alattomosan támadó zöldhályog egyik tünete épp ez.

Reptéri matek

Gondolom az egyértelmű, hogy a repülés mögött elég erős fizika húzódik meg. De ha jobban belegondolunk a repülőtér irányítása, hogy ne ütközzön össze két gép, hogy a gépek és kiszolgáló járművek a megfelelő útvonalon közlekedjenek, hogy mennyi az elegendő üzemanyag/élelem/innivaló, amivel fel kell tölteni a repülőt, a beléptetési rendszer....egyáltalán: a jegyek megvásárlása mind komoly matematikai számításokat követel.

Például elég ismeretes az a tény, hogy a repülőgép társaságok mindig több jegyet adnak el, mint ahány férőhely van. Ugyanis statisztikailag kimutatható, hogy néhányan soha nem jönnek el. És ha mégis, akkor annak a néhánynak, akinek nem jutott hely, még mindig megéri a sok feleslegesen eladott jegy árából kifizetni a másik repülőjegyet/szállást.
Az Indexen a mai nap arról írtak, hogy a repülőgépbe szállást is nem ártana optimalizálni. Ez mondjuk már bennem is felmerült, csak nem tudom, hogy miért nem én írtam erről cikket?! Mindegy, Jason Steffen megelőzött. Míg mi szenvedünk a beszállással, csomagok elhelyezésével, a gép másik fele üres. Mert jelenleg a légikísérők először a gépek utasterének leghátulra szóló jegyeseit engedik a fedélzetere, majd jön a középmezőny, végül az elöl ülők. Ennél okosabb volna, ha először azokat engednék fel, akiknek ablak mellé szól a jegyük, utána a mellettük ülőket, majd harmadik székre szorulókat. A leggyorsabb megoldás a két módszer sajátos kombinációja lenne - írják - , ez a Steffen-modell. http://www.youtube.com/watch?v=fc1X8VJBfDA&w=500&h=305Lényege, hogy csak minden második üléssorba engednék első körben beszállni az utasokat az ablak mellettiekkel kezdve és hátulról előrefelé haladva. A második eresztésben a kihagyott sorok ablakosai következnének, majd pedig ugyanezzel a sorkihagyásos módszerrel töltenék fel a középső és a harmadik üléseket. Állítólag még az is gyorsabb, ha minden rendezőelv nélkül simán beeresztjük a népet, hadd foglalja el a gépen a helyét.

Láthatatlanná tévő köpönyeg - magyar találmány

Az iskolakezdés és bölcsis beszoktatás kissé lefoglal, így ezt - a gépnarancson talált - érdekes hírt most egy az egyben bemásolom ide. Nagyon ígéretes!

"A transzformációs optika és az anyagtudomány vezetett a láthatlannátevő köpenyek elméleti lehetőségéhez. A láthatatlanság alapjait eddig is számos kísérlet demonstrálta valamilyen egyszerűsített formában. Voltak olyan törekvések (az ún. “szönyeg-köpeny”), mely ugyan nem tette látatlanná
Az eddig alkalmazott módszerek azon alapultak, hogy a láthatatlanná tenni kívánt tárgy körül a fényt elhajlították. Ez azonban komoly elvi és gyakorlati problémákat vett fel. A láthatatlanság egyik legfontosabb elvi problémája, hogy a láthatatlanná tett terület körül a fény fázissebessége igen nagy kell hogy legyen. Akár még végtelen is. Ez nem kivitelezhetelen különleges anyagok segítségével, azonban ezen anyagok csak egy adott frekvencián képesek erre, amely az adott anyag rezonancia frekvenciájához köthető. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a láthatatlanná tett tárgy csak egy adott színű háttér előtt látszik láthatatlannak. Így például egy változó háttér előtt álló tárgy azonnal láthatóvá válik, amint a háttér színe megváltozik. Mindezen eszközök esetében még mindig fenn marad egy másik elvi probléma, miszerint a láthatatlanná tett terület körül a fény terjedési sebessége szuperluminális kell hogy legyen, ami azt jelenti, hogy nagyobb mint a fény vákuumbeli terjedési sebessége. Ez pedig nem elérhető.
A University of St Andrews diákjánák, Perczel Jánosnak sikerült egy új optika eszköz (az ún. láthatatlan gömb) segítségével elérnie, hogy az összes fény (minden frekvencián), ami a köpenyhez ér lelassul, így annak nem kell hatalmas sebességre gyorsulnia.
A Perczellel készült interjúban kifejti, hogy nem szeretne a lehetséges katonai alkalmazásokról beszélni. Véleménye szerint a lényeg abban rejlik, hogy az egész láthatatlanná tevés téma a transzformációs optikán alapul. “Ez itt a kulcsszó, és elmondja nekünk hogyan irányítsuk a fényt és hogyan vezessük bármilyen úton, amilyen úton csak vezetni akarjuk. Ez vezethet hihetetlen optika eszközök születéséhez.”

a tárgyakat csak azok tökéletesen laposnak látszottak. Másoknak sikerült elérni, hogy bizonyos frekvenciákra láthatatlan legyen egy adott tárgy.

A dinnye fizikája

Kétség kívül a leghasznosabb nyári kísérletet végezte el a Szegedi fizikusok egy csoportja : Dr. Hopp Béla, Dr. Smausz Kolumbán Tomi, Dr. Kecskeméti Gabriella és Zölei Dániel.
"Nyilván mindenki látta már, ahogy az emberek állnak a dinnyehalmok felett, paskolják, ütögetik, kopogtatják a zöld gömböket, és a hallott hang alapján döntik el, melyiket vegyék meg. Ebből már tulajdonképpen népszokás lett, nincs vásárló, aki hitből, korábbi jó tapasztalatokból, megszokásból vagy akár alibiből is ne lógjon ki a népművészetek ezen ágát űző többiek közül, fontoskodva meg ne kopogtassa az árut, noha némi hümmögés után úgyis találomra ragad meg egyet, a szerencsére bízva vállalkozása sikerességét." - ezen nagyokat mosolyogtam, így kénytelen voltam egy az egybe átvenni az Indexes cikkből.
Ugyanitt kicsit bővebben is olvashatsz a kísérletről. Én csak összefoglalnám: 17 dinnye paskolás utáni hangját vetették össze a szubjektív íz-állag értékekkel. Az állag és a hang között nem találtak kimutahtató kapcsolatot, de a szubjektív édességi skálán a legédesebb dinnyék 150 Hz alatti hangon, és a leghangosabban kongottak.

Tehát dinnyevásárlásnál olyat keressünk, melynek hangja minél mélyebb, és azonos erősségű ütögetésre erősebb hangot produkál, mint a többiek.

Ötlet - első matek órára

Golden blog - véghajrá - és éljenek a Samuk!

Nagyon köszönöm mindenkinek, aki szavazott rám a Golden Blog versenyen! Nem gondoltam volna, hogy nagy esélyem lenne nyerni. Az enyémnél nagyobb blogok is elvéreznek. De az első tízbe bejutásnak örültem volna. Persze igaz, nem tettem meg semmit az ügy érdekében, egy halvány blogbejegyzés és egy FB-s buzdításon kívül. Sőt a héten még nem is voltam túl aktív. Hát igen. Ez volt az utolsó hét, amikor legálisan hétköznap is itthon lehettünk. Mi, hárman. Jövő héten meg indul a mókuskerék. A vihar előtti csendet kezdi felváltani a vihar előszele.

A mellékelt képet pedig minden Samunak, Sámuelnek küldöm szeretettel. Nem nehéz kitalálni, hol készült. A legkreatívabb grafiti, amit láttam.

UPDATE: a kép elveszett. Az alagútban a koszba bele volt törölve, hogy Samu :)

Még éjfélig lehet szavazni azért ;)

Az irodalom és a matek találkozása

 Nagyfiamnak Lázár Ervin A Hétfejű Tündér című könyvéből olvasunk már egy jó ideje. A fába szorult hernyó az egyik kedvenc. A nagyfiam ugyanúgy röhécsel, kacarászik, heherészik, hahotázik, mint a róka. És a hőscincérrel ért egyet, hogy nem mindegy, milyen sorrendben állnak egymás hátára. Ha például az eredeti medve-farkas-kecske-róka-borz-nyúl-egér-cincér-katica felállásban a medvét például a legtetejére tesszük, akkor lehet, hogy elérné a fába szorult síró rívó valamit.

Nem tudom, hogy 4 évesen ezt át kell-e már látni, de nem akartam annyiban hagyni. Át is másoltam a könyvben lévő aranyos, Réber László rajzot. Először kiszínezte (azt már tudom, hogy a rajz nem az erőssége), majd én kivágtam, és már lehetett is próbálkozni. Az első próba után rávágta, hogy oké, ezt tényleg nem lehet megcsinálni, de később elővettem (a papírboltban a múlt héten vett) mérőrudas készletet (ugye emlékszel?!), és szín szerint megfeleltettük az állatokat egy rúdnak. A fa a hernyóval két fehér rúd lett. Azért ezzel könnyebb volt "mérni" és jobban is látszott a hossz állandósága.

A nosztalgiázók kedvéért pedig sorba állítva is rámásoltam a képre az első hét rudat, hogy könnyebb legyen felidézni gyerekkorunk kihagyhatatlan kellékét.

UPDATE: már  érti.

Zsonglőr fizika

Voltunk ma a budaörsi Verdanapokon. Nem, semmi köze az animációs filmhez: feltuningolt autókat lehetett megcsodálni és néhányat, amint driftel. A programkiírás szerint azért mentünk erre a "családi napra", mert volt helikopter sétarepülés, és a driftelő autókba is be lehetett ülni.
Kemény pénzekért. Utólag elolvasva a programkiírást, valóban: mindenért kellett fizetni, ami elé nem biggyesztették az ingyenes szócskát. Azaz volt egy nő, aki festett gyerekeknek arcot, és felállítottak 4 csocsó asztalt. Mindegy, a fiúk élvezték, csak azok voltak csalódottak, akik tudták, hogy ez másképp is kinézhetett volna.

Megvártuk az INGYENES tűz zsonglőr bemutatót is. Sajnos a duó nevét elfelejtettem, ha valaki emlékszik rá, szívesen fogadnám. Miközben lehetetlen pózokba álltak fel, azon gondolkodtam, hogy milyen iszonyatos erők feszítik az izmaikat.
Az alábbi képek és videó nem a Verdanapokon készült. A blogmentésben megsemmisültek. Azonban kerestem hozzájuk hasonlót:

Hangrobbanás

Egy jó kis ismeretterjesztő videó a hangrobbanásról. Ajánlom.

Parkolás

Megint téma. Legkedvesebb új autómmal gyakoroltam már nyáron a hátrafelé beállásokat, de még szükségem van gyakorlásra. És önbizalomra is. Mert biztosan nem úszom meg, hogy mindig előre állok be párhuzamosan. Bár kiderült, hogy valakinek ez megy már úgy is, hogy csak 26 centivel van több helye, mint az autó hossza. De ezért már Guinness rekordot adnak. Mindenesetre találtam egy jó kis videót, ahol gyakorlati tanácsokat is adnak az ilyeténképpen való beálláshoz. Tiszta fizika.

[Fifth gear] Parking Stunts Volvo Break by berlinois

Sorozat, ami megjósolja a bolygók helyét

1772-ben Johann Daniel Titius azzal állt elő, hogy van egy egyszerű szabálya, ami megjósolja, hogy hol vannak a bolygók a Naprendszerünkben. Rá 6 évvel Johann Bode pontosította a szabályt. Így  róluk nevezték el az alábbiakat Titius-Bode szabálynak:
Vegyük egy egyszerű mértani sorozatot : (0), 3, 6, 12, 24, 48, 96, 192, ... .Adjunk minden taghoz 4-et. Így kapjuk a 4, 7, 10, 16, 28, 52, 100, 196,.. sorozatot. Csillagászati Egységre (CsE) vannak a bolygók. Ha képletben szeretnénk felírni, akkor az n. bolygó helyzete a Nap-Föld távolság egységében a jobb oldalt látható:

Ez a sorozat megadja, hogy milyen távol keringenek a bolygók a Naphoz képest. Mivel a Föld a harmadik bolygó a Naphoz képest, így legyen a Föld-Nap távolság az egység, és osszuk el az összes számot tízzel. Ekkor azt kapjuk meg, hogy hány Nap-Föld távolságra, azaz

Emlékszem, amikor ezt először hallottam, azt gondoltam, hogy ez valami állati nagy véletlen.
De azért van benne valami, mert Bode megjósolta vele, hogy lesz egy bolygó a Naptól 19,6 CsE-re. Még nevet is javasolt neki: Uránusz. És valóban: 1781-ben William Herschel fel is fedezte az Uránuszt, a Naptól 19,2 CsE távolságra. Alig 2%-ot tévedett a szabály. A Neptunuszt azonban már nem a szabály segítségével találták meg. Ott utóbb kiderült, hogy a szabály közel 30%-os hibával jelezte a bolygó létét. A Neptunuszt végül 1846-ban fedezte fel Galle. Már többen végeztek számításokat, mert kimutatható volt, hogy az Uránusz pályáját egy másik, nagy tömegű égitest - valószínűleg bolygó - megzavarja.
A Mars és a Jupiter közé is jósolt egy bolygót. Nem tévedt ekkor se túl nagyot: ott van a kisbolygó övezet. A hibák +/-5%-on belül vannak. (ld táblázat)
A Titius–Bode-szabályra szilárd elméleti bizonyosság nincs, de valószínűleg a pályarezonancia és szabadságfokok hiányának kombinációjával magyarázható: a stabil pályák bizonyos Naptól mért távolságokra korlátozódnak. Néhány extraszoláris rendszernél felfedeztek 1:3, 2:3, 2:5 arányú rezonancia pályákat, és úgy tűnik, hogy exobolygó-rendszerekre is érvényes lehet a szabály: eddig az öt bolygóval övezett 55 Cancri rendszerében vizsgálták, és a módosított képlet két további bolygót is megjósolt.
Tehát nem érdemes mindig elvetni a kezdetben furának tűnő gondolatokat....

Goldenblog szavazás

Elindultam a világhírnév felé vezető Goldenblog-on. :) Nem táplálok hiú ábrándokat, de azért jól esne, ha szavaznál a blogomra a szakértő kategóriában! Köszi!

1 tonnás meteorit csapódott Magyarország területére?

Augusztus 5-én, este háromnegyed tízkor rengeteg szemtanú látta, amint egy rendkívül fényes hullócsillag, azaz meteor jelent meg az égen. Végre itthon is történt ilyen, nem csak Kanadában. Visszhangzik a sajtó a hírtől, így nekem is illik róla írni.
A legszebb képet Rosenberg Norbert készítette Adonyból.
Olyan fényes volt ez a hullócsillag,  hogy valószínűleg darabjai még a földet is elérték.
Egy kicsit tegyük tisztába a fogalmakat.
A meteoroid egy viszonylag kicsi (homokszem és szikladarab közötti méretű) szilárd test a Naprendszerben, amely túl kicsi ahhoz, hogy kisbolygónak tekinthessük. Amikor egy légkörrel rendelkező bolygó légkörébe lép, a meteoroid a súrlódás hatására felhevül és részben vagy teljesen elpárolog. A meteoroid útján ekkor a gáz ionizálódik és felizzik. Az izzó csóvát meteornak vagy hullócsillagnak nevezzük. Ha a meteoroid bármely darabja eléri a talajt, azt meteoritnak nevezzük.

A megfigyelések helyéből, az észlelés magasságából és szögéből, a fényességből következtetni lehet, hogy hol is lehet a meteorit. Az Időkép készített a bejelentésekből egy remek kis térképet. Lehet kincsvadászatra indulni: egy (néhány), kb 10 centis éget követ kell keresni....Sok sikert, mindenkinek!

 UPDATE: senki nem találta meg a követ.

Megéri odafigyelni matek órán

Bár ez tananyag a középiskolában, mégis az MIT matematikusainak jutott eszébe, hogy kijátssza a Massachusetts állambeli Cash Winfall lottójátékot, és ezáltal jelentős nyereményre tegyenek szert.
A játék során 46 számból kell 6-ot kiválasztani. A telitalálat esélye így 46 alatt a 6, azaz 1 a 9366819-hez. Azonban a Cash Winfall lottó hét éve alatt mindössze egyszer volt telitalálatos, és vitték el a kétmillió dolláros jackpotot. A nyereményalap így hétről hétre növekszik. ezért a szervezők azt találták ki, hogy évente négy alkalommal úgynevezett "rolldown week" -et tartanak. amikor az addig halmozódó nyereményt telitalálat híján a kisebb nyertesek között osztják szét. A normál hetekhez képest pont annyival lett több a nyeremény (állítólag kb tízszeres), hogy ekkor már megérte játszani. A nagy számok törvényét kihasználva az eladott szelvények több mint felét a matematikus csapat vette meg, és az összesen 1605 kisebb-nagyobb nyereményből is 1105 az övék lett. Az egyetlen kockázatuk az volt, hogy valaki éppen a pénzes héten talál bele a jackpotba, és elviszi az egész nyereményt. De ez szerencsére (vagy nem szerencsére) nem történt meg.
Jó hír, hogy a Cash Winfall szervezői egyébként nem tervezik a játékszabályok megváltoztatását, indoklásuk szerint azért, mert a játék 11 millió dolláros profitot termelt nekik 2010-ben.

Forrás: Index

Magnetosztratigráfia - azaz a kontinensek vándorlásának rejtélye

Valamelyik reggel Juhász Árpád, a közismert geológus beszélt a tévében. Arról beszélt, hogy a Velencei-hegység eredetileg a mai Afrika területén helyezkedett el. És hogy ezt a kőzetbe fagyott mágneses momentumból tudják.
Utána néztem. Kiderült, hogy ennek az eljárásnak, módszernek neve is van. Egy újabb tüsszentős név: magnetosztratigráfia. "A kőzetekben lévő, arra alkalmas ásványok mágneses sajátosságain alapuló rétegtani tagolási lehetőség."
Minden (pontosabban minden ferromágneses) anyagnak van egy kritikus, az anyagra jellemző hőmérséklete, ami felett elveszti a mágneses tulajdonságát. Curie-pontnak hívják. Azonban ha az anyag - jelen esetünkben a kőzet - ez alá a pont alá hűl, akkor a mágneses jelleg „belefagy” az ásványszemcsébe. Mint sok kis iránytű, mutat arra, amerre akkor a Föld mágneses északi (vagy déli) pólusa volt. (Feltéve, hogy egyéb mágneses erő nem zavarta meg.) Ezt a mágneses jelleget, ezeket a kis iránytűket hivjuk mágneses momentumnak. Innentől kezdve az iránya és nagysága már nem követi a földi mágneses tér változásait, hanem „együtt mozog” az ásvánnyal.

Mivel az ásványszemcsék a kőzetben önállóan nem mozoghatnak, csak az egész kőzettesttel együtt, ezért ha rettentő érzékeny műszerrel  megmérjük, hogy a kőzetben lévő szemcsék mágneses momentuma mennyivel tér el abban a helyben elvárttól, akkor következtethetünk arra, hogy a réteglemez hol keletkezett.Ilyen módszerrel készülnek azok az ősföldrajzi rekonstrukciók, amelyek a kontinensek elhelyezkedését ábrázolják az egyes földtörténeti korokban.

Nap felé közelítő üstökös

A SOHO felvett egy, a Nap felé tartó üstököst. Nehéz megmondani, hogy mi történik az ilyen üstökösökkel. Legtöbben még a becsapódás előtt elveszítik tömegüket, kvázi "elpárolognak". A nemrég felbocsájtott SDO képsora segít felderíteni, hogy mi is történt az üstökössel. Igazat megvallva, én nem látom a képeken, mi történt....

Megjegyzés: A Napot a SOHO takarja ki, hogy ne vakítson el minket, és így a Nap körüli részek is láthatóvá váljanak.

Negatívszor negatív az pozitív?!

A tegnapi posztban írtuk, hogy a matematikus társadalom elég lassan szokta meg, és kezdte természetesen használni a negatív számok fogalmát. a XVII. századig szinte nem is használták, próbálták elkerülni, hogy a végeredménybe negatív szám, azaz nem is szám jöjjön ki.

Biztosan mindenki ismeri a magyarázó viccet, mikor a kisgyerek megkérdezi, hogy mi is a negatív szám, mire a tanárnő azt válaszolja, hogy "képzelj el egy buszt, amin hatan utaznak. Mi történik, ha leszáll, tíz ember? Fel kell még szállnia négynek, hogy ne legyen fent senki...."

De hát valóban, nehéz elképzelni, hogy mi is az a negatív valami. Vegyünk például 2 almát. Ha háromszor két almánk van, az egyértelműen hat alma. Még ha bevezetjük a "negatív alma" (vagy "mínusz alma") fogalmát, akkor is megmagyarázható vele, hogy háromszor 2 negatív alma az hat negatív alma, azaz mínusz hat alma. De mi történik mínusz háromszor mínusz két almával?! Miért lesz az hirtelen pozitív hat alma?!

De nézzük egy másik példát.

Jelölje a negatív szám a számegyenesen a nullától való távolságot. Kétszer három azt jelenti, hogy a 0-tól kezdve jobbra lépegetünk háromszor 2-t. -2*3 pedig hogy balra lépegetünk háromszor 2-t. De mit jelent, hogy -2*-3? Mi ugraszt minket át a 6-oshoz?

El is fogadhatnánk, hogy az ember szeretné, és a matematikus meg pláne, hogy az új számok ugyanúgy viselkedjenek, mint a régiek. Azaz ha összeadjuk, kivonjuk, szorozzuk őket, akkor még mindig egész számok maradjanak. Hogy teljesítsék a disztributivitás szabályát, azaz a(b+c)=ab+ac maradjon. Tehát igaz legyen, hogy 2(3+4)=(2*3)+(2*4). És szeretnénk, hogy mindez negatív számokra is teljesüljön. Ha kicseréljük a 2-t és 3-at -2-re és -3-ra, akkor a (-2)((-3)+4)=((-2)*(-3))+((-2)*4) csak akkor lesz igaz, ha negatív számok szorzata pozitív lesz. Ha marad negatív akkor nem lesz igaz az egyenlőség: (-2)=(-14).

Tehát mit csináljunk, ha (-n)-szer szorzunk meg valamit? Bontsuk két lépésre a folyamatot:

1. Szorozzuk meg a mennyiséget n-nel.


2. Alakítsuk át a mennyiséget az ellentettjére, azaz változtassuk meg az előjelét.

Tehát ha az előző számegyeneses példát nézzük, akkor lépegessünk háromszor balra 2-t, majd az eredményül kapott -6 előjelét változtassuk meg 6-ra. Ez itt elég boszorkányágnak tűnik, de más, életszerűbb példákon keresztül már nem lesz ilyen nyakatekert a dolog.

Legyen például, hogy egy ember minden nap 10000 Ft-ot veszít szerencsejátékon. A jövőt definiáljuk pozitívnak, a múltat pedig negatívnak. Három nap múlva 30 000-et veszít (2*-10 000= -30 000). De 3 nappal ezelőtt még 30 000-rel több pénze volt (-3*-10000=30000).

Vagy legyen egy kád, amibe a víz úgy áramlik be, hogy percenként 3 cm-rel nő a vízszint. A vízszint 2 perccel ezelőtt (-3)*(-2)=6 centiméterrel volt magasabb. Ha egy hangya nyugat felé halad 3 cm/s sebességgel, akkor 2 másodperccel ezelőtt (-3)*(-2)=6 centiméterre keletre volt a mostani pozíciójától.

Egy másik nagyon szellemes példát idéznék Roy Dubisch-tól. Képzeljünk el egy várost, ahol jó és rossz emberek élnek. Bármelyikük ki és bejárhat a városba. A városfalnál a kapuban pedig számon tartják, hogy éppen hogy álla város, milyen a közbiztonsága.
A jó embereket +-szal, a rosszakat - -szal jelöljük. A bejövetel +, a kimenetel-.  Elég egyértelmű, hogy ha jó ember megy be a városba az +, de ha ki megy onnan az - a városra nézve. De ha egy rossz ember akar bejönni a városba az - a városra nézve, de ha a rossz ember elhagyja a várost, az + a városra nézve. Tehát ha három pár rossz ember elhagyja a várost akkor 6 "ponttal" nő a városlakók biztonság érzete. Szerintem zseniális példa.

A blog szövege Martin Gardner Tiles to Trapdoor Ciphers könyvének Negative Numbers fejezetének laza fordítása saját megjegyzéseimmel tűzdelve.

A negatív számok története

Kezdetben hasonlóan, mint a kisgyerek nyelvtanulásánál, az alap fogalmak mellett elsőként alakultak ki a ma természetes számként hívott egy, kettő stb.. számok nevei. (Attól most kicsit tekintsünk el, hogy most éppen a természetes számok halmazába a nulla éppen beletartozik. Kezeljük a nullát most kicsit külön, speciális volta miatt.)



Még alapvetően a tört számok is elég érthetőek, mert a hétköznapi nyelvben is találkozunk azzal, hogy csak egy fél almát kérek, és mindenki érti ha a 24 gyerek harmada megbetegedik.
De mi a helyzet a negatív számokkal?! Annyira nem egyszerű a kérdésre a válasz, hogy a nyugati matematikusok egészen a XVII. századig hadilábon álltak a kérdéssel.

Az ókori görögök a számra úgy tekintettek, mint valami, amit ábrázolni is lehet. Így voltak tört számok és természetes számok, de nem volt se nulla, se negatív szám. Igazából Arisztotelész még az egyet se hívta számnak. Ő ezt csak mérési egységnek nevezte. Azért meg kell jegyezni, hogy -n-et értelmezték, csak nem hívták számnak....Tehát értették, mit jelent, hogy 8-2. Meg tudták oldani, hogy 2x+10=4, de inkább nem is írták le, mivel a végeredménye nem szám.
Az ie. VII. században az indiaiak és később a jól ismert Fibonacci is megengedte a negatív számokat, és úgy tekintettek rájuk pénzügyi számításokban, mint tartozások.
A kínaiaknál a Han periodusban (i.e-200-i.u.200) megjelent matematikai írásban, a Kilenc fejezet a matematika művészetéről (Jiu-zhang Suanshu) jelent meg először a negatív szám fogalma. Piros pálcikákkal jelezték a pozitív, és fekete pálcikákkal a negatív számokat. Ezt a jelölést később az írásban is megőrizték: piros és fekete betűkkel írták a pozitív ill. negatív számokat.

Ugorjunk egy nagyot az időben és térben. Descartes a negatív gyököket "hamis gyököknek" hívta. Pascal pedig értelmetlennek gondolta, hogy bármi szám lehet kisebb, mint nulla. Pascal barátja, Antoine Arnauld egyenesen be is bizonyította, a negatív számok létezésének ellentmondását:

-1/1=1/-1. Azaz egy kisebb szám osztva egy nagyobbal, ugyanannyi, mint egy nagyobb osztva egy kisebbel.

Ez az elég paradoxnak tűnő állítás foglalkoztatta a reneszánsz matematikusait. Leibniz egyetértett abban, hogy ezt az egészet elég nehéz feloldani, de azért megvédte a negatív számokat, mert azért helyes végeredményeket, számításokat lehetett velük végezni.

Néhányan, például az ismert John Wallis és a még ismertebb Leonard Euler a XVII és XVIII. századból, elfogadták ugyan a negatív számok létezését, de úgy gondolták, hogy a végtelennél nagyobbak. Miért?!

Mert a/0=végtelen. így ha 0-nál kisebb számmal osztjuk a-t, pl -100-zal, akkor a negatív szám, amit kapunk nem kellene, hogy meghaladja a végtelent, nem?!

Izgalmas kérdés.

Sokfajta jelölés volt használatban ezalatt a negatív számokra: aláhúzták, megpöttyözték őket. A XVI. században kezdték a német és holland matematikusok használni a + és - jeleket, ami szép lassan el is terjedt Európa szerte.
Legközelebb megnézzük, hogy mi is volt a bajuk a régi matematikusoknak a negatív számokkal, és megpróbáljuk feloldani ezeket az ellentmondásokat.


Forrás:Martin Gardner Penrose Tiles to Trapdoor Ciphers könyvének Negative Numbers fejezete.

Kúpszeletek és a kosárlabda

Hogyan állítsuk elő a kúpszeletektet (azaz a kört, ellipszist, parabolát és hiperbolát) egy elemlámpa és egy kosárlabda segítségével?! Az alábbi képen a válasz:

UPDATE: a kép elveszett. Cserépbe egy magyarázó kép, és a kúpszeletek pohárból kivágva:

A képet Martin Gardner Penrose Tiles to Trapdoor Ciphers könyvből fényképeztem ki.

Egyszerű, de gyönyörű hullámok

Csodáljátok meg ti is ezt a videót. Csak 15 golyó felfüggesztve. Egyszerű és mégis milyen szép! Még a racionális arányú Lissajous görbék is kirajzolódnak.

Köszönöm Erben Péter kollégámnak, hogy megosztotta ezt a videót velem.

Új típusú naperőmű

Egy igen ígéretes konstrukcióval álltak elő az amerikaiak. Egészen szimpatikus az elv, és a káros anyag kibocsájtás szintje is meggyőző. No meg van is elég sivataguk, ami kellő helyet és napfényt biztosíthat az erőműnek.
"Az EnviroMission nevű projektben egy 800 méter magas tornyot húznak fel az arizonai sivatagban, a torony lábánál egy több száz méter átmérőjű körben üvegházat építenek, ennek az a funkciója, hogy az alapállapotban nappal 40 fok körülire felhevülő levegő hőmérsékletét tovább emelje, 80-90 fok körülire. A forró levegő ... felfelé száll, és az egyetlen útja az üvegház közepén hatalmas kéményként emelkedő torony. A felfelé szálló levegő a torony belsejében turbinákat hajt meg, így termel áramot.""Az erőmű 2015-ben kezd el üzemelni, és a 200 megawattos csúcsteljesítményével 150 ezer háztartást lát majd el árammal az amerikai nyugati parton." Összehasonlításképpen, kedvenc paksi erőművem 1760 MW-os teljesítménnyel üzemel. "A 800 méteres, 130 méter átmérőjű torony, és az üvegház felépítése 750 millió dollárba kerül, és ha elkészül, a világ egyik legmagasabb épülete lesz, alig 30 méterrel alacsonyabb a jelenlegi csúcstartó Burj Kalifa toronynál Dubajban. A dél-kaliforniai áramszolgáltató vállalat máris lekötötte az erőmű áramtermelő kapacitását egy 30 éves szerződéssel."
"A pénzügyi tervek szerint a torony 11 év alatt termeli ki a felépítésének költségeit, a fenntartására pedig minimális összeget és kezelőszemélyzetet igényel. Az élettartamát 80 évre becsülik a mérnökök, a befektetés gyors megtérülése és az alacsony fenntartási költség pedig a gazdaságilag is a leghatékonyabb megújuló energiaforrássá teszik a naperőműtornyokat."
"A technológia is több szempontból hatékonyabb, mint a hagyományos, napelemes erőműveké. Mivel a levegő hőmérsékletének különbségén alapszik, szinte bármilyen időjárásban képes működni, sőt, a talaj, és a talajmenti levegő felforrósodása miatt éjjel is tovább termeli az áramot. A felépítése nagy, egybefüggő, száraz területet igényel, így a sivatagok eddig teljesen használhatatlannak tartott részein lehet felhúzni."



Köszönöm a linket Juhász Péternek.
Forrás: Index

Marcipános csokis születésnapi torta

Életem legszebb tortáját készítettem el nagyfiam születésnapjára. A krém ugyanaz volt, mint tavaly, de idén a díszítésre nagy hangsúlyt fektettem.
Mindig is nagyon tetszettek a marcipánnal bevont torták, de úgy tűnt, hogy nehéz elkészíteni, így mindig csak halogattam. De idén vettem egy nagy levegőt, és belevágtam. Nem bántam meg, az eredmény magáért beszél:

Most megosztom Veletek, hogy mi mindenre kell figyelni.
Ehhez az átlagos méretű nagy tortához én két csomag 15 dkg-os Szamos marcipán bevonót használtam el. Ez a minimális mennyiség, ennél inkább többet kell venni.
A marcipánt nem szabad fán illetve fával nyújtani. A marcipán mindenhez ragad, így ajánlják, hogy porcukrot szórjunk alá nyújtásnál. De erről mindenfélét írnak, hogy ha túl sok, akkor átüt. Így inkább folpackon nyújtottam ki folpackba csomagolt nyújtófa segítségével. Majd utolsó percben olvastam azt az információt, hogy ha tejszínes krémre helyezzük a marcipánt, akkor az reggelre elfolyósodik, így le kell "szigetelni" vajjal kikevert cukorral. Itt javaslom inkább a porcukrot, mert a kristálycukros verzió nem rossz, de nem tökéletes. A tortánál jóval nagyobbra kell kinyújtani a marcipánt. Írják, hogy kb 5 mm-esre nyújtsuk, hogy biztosan ne lyukadjon ki. Hát nekem sikerült olyan 1 mm-esre is kinyújtani minden sérülés nélkül.
Majd feltekerjük a sodrófára, és ráhelyezzük a tortára, a levegőt óvatosan kinyomkodjuk, majd ráhagyással levágjuk a szélét. A mintát is krémmel kellene odaragasztani. Én csak az utat ragasztottam, a bozótokat csak rányomkodtam, így is ott maradt.
Szerintem nagyon szépre sikerült a torta, és nem utolsó sorban finom is lett!

Tábori fizika

Idén is tartottam tábori fizika délelőttöt kedves kolléganőm (idén már harmadikos) osztályának. Megint teljesen feldobott ez az osztály. A sok csillogó szem, érdeklődő tekintet, jó kérdések, és okos válaszok. Náluk mindig azt érzem, hogy még van remény, nincs minden veszve.
Az idén megismert, éppen személyes kedvenceimet mutattam meg. Egy kísérletbemutató után (egy kísérlet kivételével) mindenki kedvére kísérletezhetett, játszhatott, felfedezhetett. Megint olyan jól sikerült, hogy észre se vettük az idő múlását: olyan 3 órán keresztül kísérletezgettek a gyerekek.
Készítettünk szendvicsdudát, játszottak a láthatatlan golyókkal, zsugorítottunk joghurtos poharat, játszottak a polárszűrőkkel, pörgettyűztek, vízzel telt lyukas labdát dobáltak. Én pedig egy lombikba beszippantottam nekik egy tojást.