Analemma - a Napunk az égen

Hazánkban először sikerült fotografikusan analemma-görbét készíteni, amely  egy képen ábrázolja a Nap éves járását.

Én még sose láttam ilyen képet. Mentségemre szólva kiderült, hogy eddig csak 10 fotós tudott ilyet készíteni. Dagadhat a nemzeti büszkeségtől mellünk, mert a legutóbbit, a fenti képet éppen egy magyar, Ladányi Tamás készítette. Árnyékát a kép bal alsó sarkában láthatjuk.

És hogy miért ilyen nehéz ilyen képet készíteni? Először is nagy precizitás kell hozzá, kitartás, jó eszközök, és szoftverek. Ladányi Tamás egy év alatt 36-szor állt ki házuk elé, és készített pontban 9  órakkor (mert akkor nagyobb valószínűséggel tiszta az égbolt) két képet: egyet napszűrővel és egyet anélkül.

És akkor miért is van ez? Biztos mindenki megfigyelte már, hogy Napunk a téli időszakban alacsonyan jár, majd az idő előre haladtával egyre magasabbra kerül az égbolton. Amennyiben egy helyről mindig pontosan ugyanabban az időpontban figyeljük meg a pozícióját, akkor az év folyamán  egy nyolcas alakzat rajzolódik ki. A nyolcas legalacsonyabb pontjai a téli, míg tetőpontja a nyári napforduló időszakába esnek. Mivel télen bolygónk gyorsabban kering központi csillagunk körül (Kepler második törvénye miatt), ezért a görbe alsó íve nagyobb, amely aztán a nyár folyamán lelassul, és a felső hurok kisebb lesz.

De ha már erről van szó, akkor mutatnék egy képet az évszakok kialakulásának okáról. Ugyanis rendszerint egy nagyon elnyújtott ellipszis pálya él az emberek fejében, amin a Föld kering a Nap körül. Valami ilyesmi, mint itt bal oldalt. De jön a logikus kérdés, hogy miért pont akkor van az északi féltekén tél, amikor a legközelebb vagyunk a Naphoz?!
Mert a Föld nem ilyen ellipszis alakú pályán kering. Persze érvelhetünk úgy is, hogy bármely kör alakú pályát három dimenzióban lerajzolni csak úgy lehet, ha ellipszist rajzolunk, de ez jelen esetben nagyon megtévesztő.

Ugyanis a Föld pályájának numerikus excentricitása (tessék ízlelgetni a szót, nagyon felvágós, ha valaki tudja ;) ), azaz lapultsága csak 0,0167, ami azt jelenti, hogy csak igen kicsit tér el a körtől. Tehát ha már szemléltetjük az évszakok kialakulását, akkor a jobb oldali kép többet segít a megértésben. Tehát az évszakok a Föld Nap körüli mozgásának, valamint a tengelyferdeségnek következménye. (A tengelyferdeség a Föld forgástengelyének és a keringés pályasíkjára merőleges egyenesnek a hajlásszöge, 23,5°.)
Azaz azért van az északi féltekén nyáron a legmelegebb, mert akkor "tartja oda az arcát a Föld a Napnak", és télen a leghidegebb, mert akkor "húzódik el legjobban". Tehát a tengelyferdeség miatt közelebb van az északi félteke nyáron, mint amennyire a pálya ellipszis alakjából adódóan távolabbnak kellene lennie.

És akkor levezetésképpen még néhány analemma Anthony Ayiomamitistől:

Forrás: hirek.csillagaszat.hu