2011

Ezúton szeretnék minden kedves olvasómnak boldog új évet kívánni. Bár az időszámítás emberi dolog, és elég önkényes, hogy pont most van 2011, de azért például ha máshol nem, az idei  matekversenyeken elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk egy-két fontos ténnyel:

2011 prím. A 2000-es év körül ez az utolsó tagja annak az évszám-négyesnek, melynek minden tagja prím, valamint a köztük lévő távolság 2ⁿ , ahol n = 1, 2, 3 : 1997, 1999, 2003, 2011. [Beedassy] De 2011-re az is igaz, hogy 11 egymásutáni prím összege. Érdeklődő olvasók kommentben küldhetik a megoldást! 2011 nem tagja a Fibonacci sorozatnak, viszont van olyan pitagoraszi számhármas, amiben szerepel: 2011² + 2022060² = 2022061² ,

2011 prímtulajdonságából eredően idén sok gyermeknek lesz csupa prímből álló születésnapja. Ezek közül az első 2011.02.02, amit ha az angolszász területen szokásos 2.2.2011 alakba írunk, akkor megvan az a tulajdonsága is, hogy a 222011 szám is prím. [Blanchette]


2011 sem lesz unalmas év, idén lesz a Kémia Éve, Január 1-től június 30 között Magyarország tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét.

Rengeteg szép égi jelenséget figyelhetünk majd meg:
Először január 4-én, reggel 8 óra 26 körül figyeljük a Napot, mert részleges napfogyatkozás lesz: itthon 71%-os, de Európa északi részén 86%-os maximális fázissal.
Május 11-én a Jupiter, Vénusz, Merkúr, és a Mars négyes együttállását "figyelhetjük" meg, egy 6 fokos körben, 23 fokra a Naptól, azaz elég közel hozzá, hogy ne sokat lássunk belőle. A Celestia programmal azért lemodelleztem, hogy mit "kellene" látnunk.



Július 15-én teljes holdfogyatkozás lesz 19:22 és 21:02 között.
Egy neptunuszi év 164,79 földi évig tart, így 1846-os felfedezése óta még nem tett meg egy teljes keringést, erre 2011 július 12-én fog sor kerülni.

Nem is tagadható, az idei év nagyon izgalmas lesz! Nagyon boldog új évet kívánok!

Mi van a képen? - játék

A helyes megfejtők közt értékes kézrázásokat, hátveregetéseket és elismerő fejbiccentéseket sorsolok ki!

UPDATE: Sajnos a fenti komoly nyeremények senkit - illetve a mindössze 5 olvasó egyikét se motiválta eléggé, hogy tippelgessen, így megfejtés következik:

a képen a Mars, azaz a vörös bolygó egyébként szürkés színű dűnéi látszanak, amelyeket rózsaszínű por borít (amely vasoxidból, vagyis rozsdából áll). Még bizarrabb a kép a fákra emlékeztető sötét színű nyúlványok miatt, amelyről a Discovery Channel szakértői azt gyanítják, hogy a felszín alatt megbúvó szárazjég nyári felmelegedése okozza. A tágulás ilyenkor szétnyomja a felszínt borító, bazaltszerű talajréteget, amelynek darabkái legurulnak a dűnéken, így hozva létre a különös látványt. A képet a Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) műhold rendkívüli felbontású HiRISE nevű kamerája készítette.

A képre pedig a HVG Az év legjobb asztrofotói válogatásán bukkantam. Igazán érdemes klikkelni, nagyon szépek a képek!

Készíts spektroszkópot!

Amikor spektroszkópról beszélünk, akkor a vizsgált fény spektrumát szeretnénk megfigyelni, azaz a fényforrás hullámhossz szerint rendezett képét. Mivel a fény legtöbbször több hullámhosszú összetevőből áll. A spektroszkóp valamely anyag által ki- vagy átbocsátott fény szétbontására szolgáló készülék. Mindenki látott már prizma által szétbontott fényt, ha mást nem, akkor szivárványt. Biztosan mindenki látta már, hogy a CD lemez "szivárványosan" csillog, ha rá fény esik.

A prizma az összetett fényt a fénytörés elvén bontja összetevő színeire, mert az eltérő törésmutatójú különböző színek más-más útvonalon haladnak a prizmában, és így elválnak egymástól.

A CD a diffrakció, azaz fényelhajlás miatt bontja a fényt összetevő színeire.  A CD valójában egy optikai rács, mert a zenét/adatokat rövid és hosszú mélyedések spirális barázdákban elrendezett sorozatával kódolják. Ezek a barázdák, amelyek egymástól mindössze 1,6 µm (1600 nm) távolságra vannak, optikai rácsként működhetnek. Méretük olyan pici, hogy a fény hullámhosszával összemérhető, így a fény elhajlik, a különböző hullámhosszú, azaz színű összetevők különbözőképpen.

A már említett ESA/GTTP továbbképzésen készítettünk mi is egy spektroszkópot. A Hands-On Universe oldalán fent van egy nagyon részletes ismertető angolul arról, hogyan kell spektroszkópot készíteni otthoni eszközökből. Álljon itt most az én magyar verzióm:

Hozzávalók:

Szükség lesz

• egy papírtörölközős hengerre (minél hosszabb a henger, annál jobb lesz a felbontás, de annál erősebb fényre is lesz szükség, hogy látható legyen a színkép), vagy WC guriga
• egy felesleges CD-re, lehetőleg még nem használtra
• szigetelő szalagra
• sniccerre
• ollóra
• karton papírra

Előkészületek:

Az egész spektroszkópgyártás leglassabb, és leginkább pepecs része következik. A sniccerrel karcoljunk egy vékony vonalat a CD azon oldalára, ahol a festés van. Majd a vágott vonal mentén ragasszuk fel a szigetelő szalagot, és határozott mozdulattal tépjük le. Ha ügyesek vagyunk, akkor a szigetelő szalaggal együtt a CD borítása is vele megy. Nők előnyben.

Nem kell azonban nagyon tökéletesen pucolnunk a CD-t, csak annyira, hogy egy, a papírhenger keresztmetszetébe írható téglalapunk (olyan 4x3cm-es) legyen. Ha viszont osztálynyi gyerek készít spektroszkópot, akkor érdemes úgy számolni, hogy 3 (esetleg 4) kis téglalap is kijön egy CD-ből. (UPDATE: 10 is kijön...)

Így most van egy átlátszó optikai rácsunk. Ez fogja a fényt "színképére hajlítani".

A spektroszkóp házának elkészítése

Ha segít, akkor először nézd meg a leírás végén, hogyan fog kinézni, ha készen van, majd kezd el összeállítani.

A ház alapja a papírtörlős henger. Az egyik végére vékony réssel ellátott tetőt, a másik végére pedig a CD-ből kivágott optikai rács téglalapot fogjuk rakni.

Először másoljuk át a papírtörlő keresztmetszetét kétszer, és vágjuk ki a két körlemezt a kartonból.A résnek nagyon pontosnak kell lennie. Ezt nem tudjuk úgy megoldani, hogy belevágunk a körlemezbe, ezért helyette készítünk egy nagyobb téglalapot, majd két kisebb félkört vágjunk ki kartonból és illesszük a kivágott téglalapra úgy, hogy csak egy rés maradjon, majd ragasszuk e a szigetelő szalaggal. Ha nagyon éles rést akarunk akkor borotválkozó pengét is használhatunk. Kettétörjük, és az éleit egymás felé fordítva alakítjuk ki a rést.

A másik karton körlapra másoljuk fel a CD-ből kivágott, megtisztított téglalapunkat. Majd vágjunk egy ennél kisebb téglalapot ki a karton körlemezből, akkorát, amekkorának az ablakot szeretnénk, hogy legyen. Majd ragasszuk rá a CD-t a körlapra.
Ha ezzel készen vagyunk, akkor a réssel ellátott körlapot ragasszuk fel a papírtörlős hengerre, de a Cd-s körlapot még ne! Be kell forgatnunk még a megfelelő irányba!

Beforgatás, a végső lépés

A beforgatásnál jobb, ha valaki segít, de persze egyedül is megoldható a vonalak tájolása. Nézzünk egy fényforrás felé a CD ablakon keresztül. Forgassuk ezt a körlemezt mindaddig, amíg a színképvonalak a résre merőleges vonalban, vele párhuzamosan állnak.

Ekkor készen van a spektroszkópunk! Próbáljuk meg különböző fényforrásokat megvizsgálni vele: gyetya lángot, gázlángot, villanykörtét, halogént és neont, innentől már csak a képzeletünk szabhat határt.

Mire jó a színkép elemzés?! Mit lehet belőle megtudni?

Egy velős kis összefoglalót másoltam ide innen.

"A modern színképosztályozás a csillagok légköri hőmérsékletén és nyomásán alapul. A hőmérséklet meghatározza a csillag színét és felületegységének fényességét. A nyomás a felszíni gravitációs gyorsulástól, így durván a csillag méretétől függ. A méret és a felületi fényesség megadja a csillag luminozitását, a teljes fényteljesítményét. Ennek ismeretében a távolságra is következtetni lehet.

A fizikusok felfedezték, hogy az izzásig hevített szilárd testek, folyadékok vagy sűrű gázok folytonos spektrumú sugárzást bocsátanak ki mindenféle vonalak nélkül ez a kontinuum. Egy ritka forró gáz azonban csak az atomjaira jellemző bizonyos hullámhosszokon (színeken) sugároz, ilyenkor fényes emissziós vonalakat figyelhetünk meg. Ha hidegebb gáz helyezkedik el valamilyen sugárzó objektum előtt, akkor sötét elnyelési, vagyis abszorpciós vonalak jelennek mega színképben. Minden atomnak vagy molekulának megvannak a saját színképvonalai, amelyek hullámhosszát az elektronjaik energiaszintjei, pontosabban az azok közti különbségek határozzák meg. Ha egy elektron foton elnyelése során magasabb energiaszintre ugrik, akkor abszorpciós vonal, ha pedig foton kibocsátásával alacsonyabb szintre kerül, akkor emissziós vonal jön létre. A színképvonalak nemcsak arról árulkodnak, hogy milyen elemek vannak egy csillag légkörében, hanem arról is, hogy milyen fizikai körülmények között jöttek létre (hőmérséklet, nyomás, elektromos és mágneses tér erőssége, helyi mozgásviszonyok).

Így a színképelemzés segítségével a csillagokról nagyon sok információt szerezhetünk. A folytonos színképen belüli energiaeloszlás utal a csillag légkörének hőmérsékletére. A legtöbb információ azonban a színképvonalak vizsgálatából származik. A vonalak azonosítása és erőssége a kémiai összetétel meghatározását teszi lehetővé, amelyből a csillag korát becsülhetjük meg. A vonalak színképbeli helye, a laboratóriumi hullámhossztól való eltolódás mértéke a Doppler-effektus alapján annak a gáznak a mozgásviszonyait adja meg, ahol a vonal kialakul. A színképvonalon belül az intenzitás lefutása, a vonal alakja, a vonalprofil a csillag légkörét alkotó gázban lévő fizikai körülmények meghatározása mellett a csillag forgásának sebességére, az esetleges pulzációra, csillagszélre, tömegvesztésre, felszíni foltokra, a csillag körüli anyagra, kettősségre és sok másra enged következtetni.

Persze a Földön megfigyelt színkép a csillagtól, a köztünk lévő csillagközi anyagtól és a földi légkörtől együtt származik. A vonalak azonosításánál vigyázni kell erre, el kell különíteni a különböző eredetű vonalakat, sávokat."

Gömbös játékok

Karácsonyra kaptam egy Rubik 's Brain Racker-t. Biztosan mindenki emlékszik azokra a tili-toli játékokra, amikor egy kis kocka hiányzott a 9-ből, és ki kellett rakni például a Vukot. Na ez ennek a gömbi megfelelője. Vicces, igencsak elszórakoztam vele, köszönöm!

De a minap a gyerekszoba.blog.hu-n összefutottam egy másik gömbös játékkal, egy gömbi puzzle-lel. Az Oblo gömbökkel. Több gömböt kell kirakni gömbhéjdarabokból, olyan matrjoska szerűen. Úgy tűnik a zöld külső héjon csak egy kis ablak van, amin keresztül kell bevarázsolni a kisebb gömb részeit. A videon nagyon egyszerűen kerülnek be a részek, de valószínűleg nem egyértelmű a dolog, vagy legalábbis remélem. Hát ez is igencsak elnyerte a tetszésemet.

A kézbe fogható gömbökről pedig rögtön eszembe jutott egy "barchoba-gömb", amit olyan két éve láttam egy játékboltban. Ez persze már nem abba a játék kategóriába esik, mint az előző kettő, de azért leírom. Hosszú perceket töltöttünk el ugyanis a játékbolt ezen részén, mert nem hittük el, hogy tényleg működik, de igen. A gömb 20 kérdést tesz fel neked, és a kijelző alatt vannak gombok, az "igen", "nem" , "nem tudom" és "néha" válaszoknak. A végén pedig megmondja, hogy mire gondoltál. Persze tudom, hogy az (alsó becslésként) 2²⁰ nagy szám, sok mindent le lehet fedni vele, de mégis olyan hihetetlennek érzem. (A hivatalos neve Radica 20Q Artificial Intelligence Game.)

És ha már gömb, akkor nem felejthetem ki a listáról Lénár István Gömbjét sem. Oda vagyok a gömbi geometriáért, a Lénárt Gömb "egyszerű,de nagyszerűségé"-ért, de mivel itt most játékokról van szó, ezért itt az online is játszható gömbi amőbáról írnék. Volt szerencsém egy pillanatát átélni annak a folyamatnak, amikor Lénárt István még csak gondolkodott az amőbán. A gondolatait akkor velem is megosztotta. szeretném hinni, hogy okos dolgokat válaszoltam neki, és valahol mélyen én is része vagyok ennek az egésznek (persze valószínűleg nem, de azért jó ezt gondolni ;) )
A játékszabályok ugyanazok, mint a szokásos amőbánál: egy sorban/főkör mentén 5 azonos színű pöttynek kell lennie. Persze az igazi, a gömbön játszott gömbi amőba, de jobb híján ez is megteszi.

Karácsonyi bejegyzés

Minden kedves olvasómnak boldog karácsonyt kívánok!
Gyorsan kapd elő a piros-zöld szemüveged, és már nézheted is ezt 3D-s képet!
A képet jerry springbergtől vettem, a sok száz 3d-s kép közül ez csak egy. De megjelent az IPM-nek egy száma, a 2010 májusi, ahol a szemüveg mellé még rengeteg érdekes cikket is kapunk: olvashatunk arról, hogyan lehet ilyen képeket előállítani és még  rengeteg kép is van.

Last minute karácsonyi ajándék fiúknak

Még sose gondoltam bele, hogy kocsit hajtogatni is lehet, de persze igen. A Gyerekszobán találtam ezt a linket. Itt beállíthatjuk, hogy milyen színű járművet szeretnénk, majd ingyenesen kinyomtathatjuk a hozzá való "hajtogatási mintát".Többek között Mini Cooper, VW mikrobusz - alias Filmore  - Camaro és egy csodaszép Lincoln Continental található az oldalon.
Szuper nyaralásra, utolsó perceben ajándékozáshoz, vagy egy téli napon bezártság ellen autó örült fiúknak.

Csináld magad kísérletek és játékok

Ivo nevű szlovén kollégámtól kaptam egy linket ami a Toys from Trash oldalra mutatott. Ezen az oldalon találhatunk egy képes gyűjteményt, ahol a "játékok" hozzávalói, majd elkészítésük minden egyes lépését fényképezték le, illetve van egy linkgyüjtemény youtube videokhoz, ahol ugyanezeket lefilmezték.

A játékok egy részét már valószínűleg ismerjük. Igazából ezek többségét el szoktuk sütni a fizika órán, csak kísérletnek hívjuk őket. Szinte az összes alapanyag megtalálható az otthoni háztartásban, vagy legalábbis könnyen beszerezhető. Azt hiszem ez a gyűjtemény igencsak hasznos lehet úgy általában egy magyar iskolában.

Ott a fekete lyuk!

A fekete lyuk nevével ellentétben nem lyuk, hanem egy bolygó. Iszonyatos tömegvonzással. A közepében egyetlen egy pontba összesűrűsödött anyag van, ahol a sűrűség, téridő-görbület végtelenné vált. Körülötte pedig van egy gömb alakú térrész, az un.  eseményhorizont , ahol a gravitáció olyan erős, hogy onnan sem anyag, sem fény nem szabadulhat ki.
Érdekes kitérő azon gondolkodni, hogy mi történne valakivel, aki az eseményhorizontot megközelíti, esetleg át is lépi. A kedvencem, hogy ekkor fellép a spagetti-hatás: a láb és a fej között olyan óriási a különbség a gravitációs tér erősségében, hogy ez a differencia valósággal megnyújtja az űrutazót, s három térbeli dimenzióját egyre akarja csökkenteni. De most nem erről szeretnék beszélni. Ha érdekel a téma bővebben, akkor itt olvashatsz róla.

Tehát nehéz megfigyelni a fekete lyukat, mert az útjába kerülő fényt mind beszippantja. De a hatása megfigyelhető. Először itt ez a kissé hosszú, de alapos, kissé amerikai videó:

Majd itt ez a kissé hatásvadász videó. Rettentően misztikus, és úgy érezhetjük, hogy ezt tényleg csak a csillagászok képesek megérteni, de egyben felkeltheti az érdeklődést is:

Kevésbé látványos a következő videó, de a lényeg benne van:

Valójában ez a videó nem más, mint rádió távcsövekkel infravörös tartományban készített képek egymásutánja csillagokról a Tejútrendszerünk közepén. A készítés dátuma a bal felső sarokban látszik, tíz évet ölel fel. Ha kiválasztunk egy csillagot, amelyik az elképzelt középpont körül mozog, és minden egyes képen megjelöljük a pozícióját, akkor végül egy ellipszis pályát kapunk! Kepler I törvénye, nem csak a Nap körül keringő bolygókra, hanem fekete lyukak körül keringő csillagokra is érvényes, azaz lennie kell ott valaminek! Amit nem látunk, ami körül keringenek a csillagok: az a fekete lyuk! Méghozzá nem is akármekkora: négymilliószor nagyobb a Napunk tömegénél.

A képeket az ingyenesen letölthető SalsaJ programmal lehet összeilleszteni és így a fenti egyszerűbb mozgóképet kapjuk meg. Erről a programról még írok. A kiválasztott csillag pozícióját megtudjuk, ha rávisszük a kurzort, mert a helyzetét kiírja a program. Majd ezt én a GeoGebra (szintén ingyenes) programmal bevittem, és kúpszeletet illesztettem rá. Az eredmény itt látható:

A kép file-ok, az eljárás részletesebb ismertetése háttérrel, képekkel, és a feketelyuk tömegének kiszámításával a hands-on-univers oldalán elérhető.

Analemma - a Napunk az égen

Hazánkban először sikerült fotografikusan analemma-görbét készíteni, amely  egy képen ábrázolja a Nap éves járását.

Én még sose láttam ilyen képet. Mentségemre szólva kiderült, hogy eddig csak 10 fotós tudott ilyet készíteni. Dagadhat a nemzeti büszkeségtől mellünk, mert a legutóbbit, a fenti képet éppen egy magyar, Ladányi Tamás készítette. Árnyékát a kép bal alsó sarkában láthatjuk.

És hogy miért ilyen nehéz ilyen képet készíteni? Először is nagy precizitás kell hozzá, kitartás, jó eszközök, és szoftverek. Ladányi Tamás egy év alatt 36-szor állt ki házuk elé, és készített pontban 9  órakkor (mert akkor nagyobb valószínűséggel tiszta az égbolt) két képet: egyet napszűrővel és egyet anélkül.

És akkor miért is van ez? Biztos mindenki megfigyelte már, hogy Napunk a téli időszakban alacsonyan jár, majd az idő előre haladtával egyre magasabbra kerül az égbolton. Amennyiben egy helyről mindig pontosan ugyanabban az időpontban figyeljük meg a pozícióját, akkor az év folyamán  egy nyolcas alakzat rajzolódik ki. A nyolcas legalacsonyabb pontjai a téli, míg tetőpontja a nyári napforduló időszakába esnek. Mivel télen bolygónk gyorsabban kering központi csillagunk körül (Kepler második törvénye miatt), ezért a görbe alsó íve nagyobb, amely aztán a nyár folyamán lelassul, és a felső hurok kisebb lesz.

De ha már erről van szó, akkor mutatnék egy képet az évszakok kialakulásának okáról. Ugyanis rendszerint egy nagyon elnyújtott ellipszis pálya él az emberek fejében, amin a Föld kering a Nap körül. Valami ilyesmi, mint itt bal oldalt. De jön a logikus kérdés, hogy miért pont akkor van az északi féltekén tél, amikor a legközelebb vagyunk a Naphoz?!
Mert a Föld nem ilyen ellipszis alakú pályán kering. Persze érvelhetünk úgy is, hogy bármely kör alakú pályát három dimenzióban lerajzolni csak úgy lehet, ha ellipszist rajzolunk, de ez jelen esetben nagyon megtévesztő.

Ugyanis a Föld pályájának numerikus excentricitása (tessék ízlelgetni a szót, nagyon felvágós, ha valaki tudja ;) ), azaz lapultsága csak 0,0167, ami azt jelenti, hogy csak igen kicsit tér el a körtől. Tehát ha már szemléltetjük az évszakok kialakulását, akkor a jobb oldali kép többet segít a megértésben. Tehát az évszakok a Föld Nap körüli mozgásának, valamint a tengelyferdeségnek következménye. (A tengelyferdeség a Föld forgástengelyének és a keringés pályasíkjára merőleges egyenesnek a hajlásszöge, 23,5°.)
Azaz azért van az északi féltekén nyáron a legmelegebb, mert akkor "tartja oda az arcát a Föld a Napnak", és télen a leghidegebb, mert akkor "húzódik el legjobban". Tehát a tengelyferdeség miatt közelebb van az északi félteke nyáron, mint amennyire a pálya ellipszis alakjából adódóan távolabbnak kellene lennie.

És akkor levezetésképpen még néhány analemma Anthony Ayiomamitistől:

Forrás: hirek.csillagaszat.hu

Utazó a Naprendszerünk határán

1977 szeptember 5-én lőtték fel a Voyager I-et, hogy a Naprendszerünket tanulmányozza. Az elmúlt 33 év alatt annyit haladt, hogy most már a Napunktól 17,4 milliárd kilométerre van, eljutott a Naprendszerünk széléhez. Ezt onnan vették észre, hogy a szonda a napszél sebességének hirtelen csökkenését mérte, már "csak" 1,6 millió kilométer/órás sebességet értek el a Napból kiáramló töltött részecskék. Az űrszondának még mintegy négy évre lesz szüksége ahhoz, hogy teljesen átlépjen a heliopauzába, és 2020 körül haladhat át a napszél plazma és a csillagközi plazma választóvonalán. Remélhetőleg kitart addig Voyager I energiája, és tud majd hazaküldeni adatokat a heliopauzáról.

1979-ben a Jupitert és 1980-ban a Szaturnuszt is lefotózta, útközben. Néhány meghökkentő adat a Voyager I-ről:

• 16 nappal a Voyager 2 után indították el.
• Bár a 17,4 milliárd km a Naptól soknak tűnik, ez csak 0.002 fényév.
• 16 óra alatt érkeznek meg azok a rádiójelek, amiket küld, pedig
• 17km/s sebességgel száguld a csillagközi tér felé.
• bár nincs célként kitűzve, de 40 000 év múlva (huh!) megközelíti a Camelopardalis
  csillagképben lévő igen fantáziadús AC+79 3888 nevű csillagot 1,6 fényévre.

Rengeteg szép képet küld haza. Például az egyik kedvencem a Szaturnusz Mimas nevű holdjáról készített - az óriási kráterrel:

De további képeket is lehet találni itt. Heti összesítőt meg itt lehet olvasni. A cikk írásához az ötletet meg ír kollégám, Humphrey Jones blogjából vettem.

A Nap képe

Bár megjelent az év képeiből összeválogatott Nagyítás a HVG-n. Találunk benne becsapódó repülőgépet, óriási víznyelőt, természetfotókat és rengeteg katasztrófa fotót. De nálam a nap képe mégis ez:

A képet itt találtam, míg a blog új kinézetéhez kerestem új képeket. Apropó: hogy tetszik az új dizájn?

Virtuális csillagközi utazás

A múltkor írtam a Stellariumról. Ha belenagyítunk már ismert bolygóba, vagy csillagködbe, akkor annak képét kapjuk meg. A Celestia kiegészíti a Stellariumot. A két programot együtt érdemes használni. És szerencsére ez a program is ingyenes, letölthető innen, iPhone-ra meg innen, Androidra meg innen. 

Egy kis ízelítő és billentyűkombináció özön, hogy mit lehet csinálni a programmal: Itt például a bolygóknak nem csak egy oldalát látjuk, hanem körbe is járhatjuk őket az egér jobb gombjával, közelíthetünk-távolíthatunk (az egér görgőjével, vagy a "," és "." billentyűkkel). Az "enter-célállomás-enter-G (mint go)" paranccsal bárhová utazhatunk az ismert világegyetemben, de ha csak a Naprendszerünkben akarunk utazgatni, akkor a bolygó Naptól vett sorszámát és a "G"(,mint go) billentyűvel odaugorhatunk. Az "O" betűvel kirajzolhatjuk a bolygó pályáját is. Visszamehetünk időben, és megnézhetjük mit látott Galilei, de fel is gyorsíthatjuk az időt (L billenytűvel), ami igencsak hasznos, ha mondjuk a Vénusz fázisait szeretnénk megnézni, vagy érdekel milyen lesz a csillagos ég 3223-ban, de lassíthatjuk is (K), ha például Napfogyatkozást szeretnénk nézni, vagy Napfelkeltét a Vénuszról, vagy "megállíthatjuk a világot, (space), ha ki akarunk szállni belőle..."

Megjegyzés: Ha furán néz ki a Föld, akkor a Megjelenítés>Megjelenítési beállításokban ki kell lőni a felhőket, és rögtön szép képünk lesz.

Adventi Nap

Az 1995 december 2-án felküldött, az ESA és a NASA közös Napfigyelő műholdja, a SOHO (Solar & Heliospheric Observatory) folyamatosan fényképezi a napunkat.
Ha kedvünk van gyönyörködni a Napunkban, vagy ha történetesen a sok felhő miatt már el is felejtkeztünk róla, hogy van nekünk egy ilyen, vagy esetleg ha tanulmányozni akarjuk, akkor nagyon jól jön, hogy a SOHO a sok fényképet fel is rakja a honlapjára (ide). De a sok képből kis videókat is nézhetünk....ma, 16 óra 56 perckor például így nézett ki a napunk:

És hogy ne zökkenjünk ki az adventi hangulatból, itt egy otthon elkészíthető adventi típusú nap:

Még hogy az ünnep nem szórakoztató?!

Másik nézőpont

A wikipedia ezt írja róla :"A Ki vagy, doki? (Doctor Who) egy hosszú ideje műsoron levő, a BBC által készített brit televíziós sci-fisorozat (illetve egy 1996-os Dr. Who film). A sorozat egy rejtélyes időutazó, a Doktor kalandjairól szól. A TARDIS nevű időgépével tett utazásai során kísérőivel együtt bejárja az időt és a teret, különféle problémákat megoldva és kalandokba keveredve."

Mark J  McCaughrean csillagász adott elő nekünk a már említett továbbképzésen. Azt hiszem életem eddigi legjobb prezentációját láttam. Volt benne egy rövidke kis videó egy angliában népszerű sorozatból. A sorozat címe: Doctor Who.

Csak mp3-at találtam, de ha meglesz a videó, azt is rögtön pótlom. Itt a hang, alatta a szöveg:

Rose Tyler: Really though, Doctor. Tell me. Who are you?
The Doctor: Do you know like we were saying, about the earth revolving? It's like when you're a kid, the first time they tell you that the world is turning and you just can't quite believe it 'cause everything looks like it's standing still. I can feel it...
[he takes her hand]
The Doctor: - the turn of the earth. The ground beneath our feet is spinning at a thousand miles an hour. The entire planet is hurtling around the sun at sixty seven thousand miles an hour. And I can feel it. We're falling through space, you and me, clinging to the skin of this tiny little world. And, if we let go...
[He releases her hand]
The Doctor: That's who I am. Now forget me, Rose Tyler. Go home.

Jégcsapok

Ha valakinek nem lenne lehetősége kint tanulmányozni a jégcsapokat, akkor nem kell elkeserednie, mert Stephen Morris és Antony Szu-Han Chen, a Torontó Egyetem fizikusai jégcsapokat fejlesztettek változtatható körülmények között. Változtatták a víz összetételét, a levegő áramlását a jégcsap körül.
Azt az eredményt kapták, hogy a nyugodt levegőben növesztett jégcsapok legtöbbje különös lábakat és csúcsokat növesztett, míg a mozgó levegőben létrejövők közel ideális alakúak lettek.
Kiderült, hogy a víz minősége is számít: a desztillált vízből létrehozott jégcsapok nagyobb valószínűséggel lettek szabályos kúp alakúak, mint a csapvízből készültek. A csapvíz szennyeződései felelősek ugyanis a csomós és hullámos formákért.

Jégcsap csapvízből:

Desztillált vízből:

A jégcsapok önmagukban is érdekesek, de alakjuknak és létrejöttüknek tanulmányozása olyan mérnöki alkalmazásokban is fontos, mint a távvezetékek vagy a repülőgépek szárnyainak eljegesedése. "Ha nem értjük a jégcsapokat, akkor azt sem értjük, hogyan jegesedhet el az erős légáramlásoknak kitett repülőgép szárnya"- közölte Morris.

Stellarium - modern csillagda

Volt szerencsém egy igencsak tömény, fárasztó, de rendkívül izgalmas workshop-on résztvennem az ESA és a GTTP szervezésében. Pályázni lehetett a résztvételre. Olyan 20-an voltunk, kb 15 országból. Rengeteg mindent elindított a fejemben, de most csak gyorsan gondoltam felrakom ezt a programot.

A Stellarium olyan, mintha éppen kint csücsülnénk a tiszta égbolt alatt, csak éppen sokkal több: csillagjegyeket rajzolhatunk fel, a régi görög ábrázolásmódjukkal, de nemcsak a görög, hanem más kultúrák csillagképeit is felvihetjük (kínai, inka..)

Belenagyíthatunk a csillagokhoz, bolygókhoz navigálhatunk, kereshetünk név szerint, de megnézhetjük, hogy milyen volt a csillagos ég, amikor születtünk, vagy 3456-ban, és itt le is állok, mert sorolhatnám. Előnye továbbá, hogy ingyenesen letölthető. Tessék kipróbálni, érdemes!

Ja, és iPhone-ra, és Androidra is van Stellarium, csak ha valaki esetleg kütyümániás lenne ;)

Ízelítő:

Fénysebesség mérése mikroval

Így lehet néhány tábla csoki, egy mikro, egy vonalzó és egy szorzás segítségével megmérni a fény sebességét. (index video)