Olyan 6-7 éve komolyan érdekelt az a dolog, hogy miért van az, hogy például angol nyelvterületről viszonylag kevés matematikust ismerünk. Meghatározza-e a nyelv a gondolkodásunkat vagy a gondolkodás a nyelv felett áll, tőle teljesen függetlenül? Elég sokakkal beszéltem akkor erről a témáról. Bár a sok beszélgetés nem teljesen győzött meg, de az utóbbi felé tolt. Mégis azért jó azt hinni, hogy valamiben mások vagyunk, és ez különleges, jobb mindenkiénél. És igen, valószínüleg bármely más nyelv fel tudna hozni legalább ennyi idézetet, amiben a saját nyelvükről beszélnének szuperlativusokban:
Jakob Grimm meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is volt, mondta :
"a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".
N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század):
"Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."
George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta:
"Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit."
Grover S. Krantz amerikai kutató:
"A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv. Megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."
Ove Berglund svéd orvos és műfordító:
"Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)
Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson:
"...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Mégis mennyit sírunk hogy milyen nehéz is!
VálaszTörlésA másik, hogy ne felejtsd el, rengeteg dolog van amit más nyelveken jobban ki lehet fejezni, az angolban például az időbeliséget.
De egy vers megnyugtatásképp:
Gyimóthy Gábor, Firenze 1984. X. 12.
Nyelvlecke
Egyik olaszóra sodrán,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Európába hogy került?
Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,
És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember,
állat hogy halad?
Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.
Miért mondom, hogy botorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?
A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?
Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, miért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.
Aki tipeg, miért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!
Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.
Lábát szedi, a ki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?
Jó lett volna
szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!
Aki 'slattyog', miért nem 'lófrál'?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, miért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?
Bandukoló miért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?
Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.
Aki cselleng, nem csatangol,
Ki 'beslisszol' elinal,
Nem 'battyog' az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!
Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?
Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?
Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd
elvándorol,
S többé már nem zavarog.
Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?
S hogy a tömeg miért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s még sem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?
Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!
Ez a vers fantasztikus!
VálaszTörlésSziasztok!
VálaszTörlésAzt ne felejtsük el észrevenni, hogy Teller kivételével valamennyi idézett anyanyelve analitikus nyelv, szemben a magyarral, amely szintetizáló nyelv. Ez körülbelül azt jelenti, hogy míg az angol szétszedi a jelentést elemekre:
"You could do it."
ahol:
alany: you
képességet kifejező módbeli segédige múlt időben: could
főige: do
tárgy: it
... addig a magyar szintetizál (ugyanezeket az elemeket egybeszerkeszti):
Megcsinálhattad.
befejezettséget jelölő igekötő: meg
főige: csinál
képességet kifejező toldalék: hat
múlt időt kifejező toldalék: t
kötőhang: a
személyt és tárgyas ragozást kifejező toldalék: d
A két szemlélet más, de nem az a lényeg, hogy melyik a "jobb". A nyelvnek egyszerűen el kell dönteni, hogy hogy szeretne fölépülni. (Az örmény például fejlődése során átment egyikből a másikba.) A lényeg az, hogy aki az egyik fajta nyelvet ismeri anyanyelveként, annak a másik fajta nyelv egészen egzotikus; főleg ez indokolja a rajongást, nem a "logikusság". Logikus pl. a tárgyas/tárgyatlan ragozás megkülönböztetése, de az angol sem vezet félreértéshez amiatt, hogy nincs benne ilyen különbség.
Szókincsben például az angol lényegesen gazdagabb, árnyaltabb, mint a magyar, mert több kultúrából kölcsönöz folyamatosan...
Szóval tényleg fantasztikus a vers, de inkább csak a szerelmes dicsérete, mint tényszerű értékelés. Angolul is lehetne írni ilyesmit: a shirt és a skirt például agyanabból a szóból ered, csak az egyik (férfi)ing, a másik női ruha, azaz szoknya... mindez még a nadrág előtti időszakból!
Attila
Engem érdekelnének a források (ott ahol nincs megadva, mint pl Grimm, Erbersberg, Shaw és Krantz esetében).
VálaszTörlésA versecskéről meg érdemes annyit tudni, hogy a barátomnak (német) megpróbáltam lefordítani, és bizony a legtöbb szónak megtaláltuk a német párját. Az, hogy "normál" ember a beszédben nem ismeri, nem jelenti azt, hogy nincs. Ahogy a külföldiek is megtanulják magyarul a "menni" igét, de a többivel már meggyűlne a bajuk.
"Olyan 6-7 éve komolyan érdekelt az a dolog, hogy miért van az, hogy például angol nyelvterületről viszonylag kevés matematikust ismerünk."
VálaszTörlésA 46 Fields-medálos közül 20-an angol anyanyelvűek, 11 francia és 8 orosz, ez a három nyelv kiadja majdnem az összeset díjazottat.
"Meghatározza-e a nyelv a gondolkodásunkat vagy a gondolkodás a nyelv felett áll, tőle teljesen függetlenül?"
VálaszTörlésHát valamennyire biztos meghatározza, de ezek a különbségek olyan finomak, hogy nehéz őket észlelni. Kimérték például, hogy a kínaiak értenek a legjobban a zenéhez, mert a nyelvük használatához oda kell figyelni azokra a pici hangkülönbségekre, amik a zenét is pontossá teszik. De mielőtt ez a mérés el nem készült volna, nem nagyon hallottunk olyan véleményeket, hogy a kínaiak a világ legjobb zenészei. Az európai zene sokkal bonyolultabbá fejlődött a maga helyzeti hátrányából is.
Tellertől van egy másik idézet, miszerint ha nem magyar nyelvű lett volna, sose vitte volna többre egy egyszerű tanárnál. Lehetséges, hogy van valamiféle gyenge összefüggés a magyar nyelv és a matematika megértése között, de ez nem sokat jelent, mert tudatosan egyelőre nem befolyásolható. A magyarok elég erőteljesen le vannak maradva a természettudományok felhasználása terén, egyelőre a középszintre való feljutás a feladat, nem az élvonalbeli működés.
@nemlineáris: nem kétlem, hogy most a Fields medálosok fele angol anyanyelvű. Azért van benne egy elég erős tényező, hogy nem lehetnek 40 évesnél idősebbek, amikor megkapják. És ki tudja, hogy az, amiért megkapták tényleg olyan hihetetlenűl fontos és nagyszabású, ami miatt majd én is tanítom a nevüket.
VálaszTörlésMert a matematika tanulása közben kevés olyan névre akadtam,ami angol lett volna és mondjuk 100 év múlva is nevéhez kapcsolnak dolgokat. Erre gondoltam, hogy "kevés matematikust ismerünk". Tényleg félreérthető volt a megfogalmazás. Mert azt sem kétlem, hogy arányaiban minden nemzetnek ugyanannyi matematikusa van.
Találtam a wikipwdián egy ide illő cikket. Mint kiderült van egy elmélet-nyelvi relativizmus-, ami ezzel foglalkozik.
VálaszTörlésAngolul hosszú de bonyolult szöveg:
http://en.wikipedia.org/wiki/Linguistic_relativity
Magyarul egy rövid verzió erről:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Sapir–Whorf-hipotézis
A nyelvünk logikus, sőt nagyon is, mindent megértünk, ha figyelünk! Ja, ha nem pontos a fogalmazás, az teremthet érthetetlen, zavaros helyzetet!
VálaszTörlésÉpp ez bizonyítja a nyelv logikus voltát! Miért?
Mert pont azt fejezi ki, hogy az illető nem gondolkodik logikusan, tehát nem is tud logikusan kommunikálni!