2009. január 28., szerda

Játszószőnyegek

A 2007-ben ballagott bésektől kaptam ajándékba egy patchwork játszószőnyeget. Gyönyörű szép, és igencsak kihasználjuk: játszószőnyeg volt, majd takaró, és még ágytakaró is lehet. Nagyon szeretjük.

Annyira megtetszett a szőnyeg, hogy azt találtam ki, én is készítek egy ilyet a barátnőm Hanna nevű kislányának. Annyiban akartam csak változtatni, hogy élénkebb színeket használtam, mert kis korában a fiam az élénkebb színű kölcsön játszószőnyegért volt oda, ezt észre se vette. Most már, hogy beszél, majdnem minden képet megmutat és megnevez.
Tehát próbáltam kitalálni hogy is készülhetett. Na persze nem gondoltam, hogy ilyen szépre sikerül, mentségemre legyen a mienket egy varrónő készítette, de azért nem lett olyan nagyon rossz:


Aztán csiszoltam a technikán: felhasználtam, amit megtanultam az első készítésénél, és amikor egy barátnőm is készített egyet, ellestem, hogy jobban járok, ha a hátsó anyagot varrom vissza szegélynek és nem varrom le a négyzeteket, és  így amikor a tesóméknál megszületett a kis Saci, készítettem nekik is egyet. Azt hiszem kicsit jobban sikerült, mint az előző.

És az elkészítésről, nagy vonalakban: Mindkét szőnyeg olyan 80*110 cm-es. Azt hiszem 1 méter hosszú, 1 cm vastag vatelint vettem, és azt vágtam ketté. Először a mintákat kivágtam, és 0,5 mm-es, közepes cikk-cakk öltéssel rávarrtam a négyzetekre. Első esetben olyan 30 centis, a másodikban 20 centisek a négyzetek. Majd összevarrtam a négyzeteket soronként 2 mm-es sima öltéssel, majd a sorokat is egymással. Visszahajtottam a hátsó anyagot, rátűztem a vatelinre, ráhelyeztem az első anyagot és összevarrtam a szélén. Így nem is tűnik nehéznek, de azért ráment néhány órám az elkészítésre.

1 megjegyzés:

  1. Na látod, mondtam én hogy csak szunnyad a tehetség :) Gyönyörű lett, főleg a második tetszik nagyon. :) Így tovább, puszi Noé

    VálaszTörlés