
Ezért készítettem egy termoszt. Jó játék volt! Ma ki is próbáltuk, és jelentem: jelesre vizsgázott.
Mondjuk egyébként is szerettem volna egyszer egy ilyet készíteni, most végre volt rá ok (vagy ürügy?). Így a Vaterán vásárolt varrógépet is végre tudtam használni. Varrtam rá egy pöpec kis zsákot. Belefér így a termosz, a kiskanál, és javítja a hőszigetelés hatásfokát, ha még a szalvétát is belerakom. És végre felhasználtam a már vagy 3 éve e célból félrerakott kis polifoam darabot.

Úgy készítettem el, hogy állítható legyen a henger keresztmetszete, így most a bébi étel, majd a meleg ital is bele fog férni. Van teteje és alja is. A meleg edényt pedig alufóliába csomagolva helyezem be. Így a fólia fényes fémfelületéről visszaverődnek a hősugarak. A távozni kívánó hő majd a polifoammal találja magát szembe, ami igen jó hőszigetelő köszönhetően a rengeteg pici, levegővel teli lyuknak. Olyan kevés a levegő, hogy a hő nem tud áramlani, csak hővezetéssel képes terjedni. Úgy viszont a levegő rettentő jó hőszigetelő. Ezért kell rétegesen öltözni, mert ott is a levegő melegít, nem a ruha... És ezért táncol a forró sütőlapra cseppentett víz, mert a lap és a csepp között keletkező rossz hővezető gőzréteg megvédi a gyors elpárolgástól. (Ez egyébként a Leidenfrost-jelenség.)
Nem is bírom megállni soha, ha sütök valamit, hogy ezt ki ne próbáljam. Próbáld ki te is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése