Úgy látszik ez a hét már csak ilyen. Képnézegetős. Az apropó pedig a múlt hét végén megrendezett tetováló verseny. Ez a kép mondjuk nem ott készült. De ez tetszik.
2008. február 29., péntek
Vicces tetkó
Úgy látszik ez a hét már csak ilyen. Képnézegetős. Az apropó pedig a múlt hét végén megrendezett tetováló verseny. Ez a kép mondjuk nem ott készült. De ez tetszik.
2008. február 28., csütörtök
A nap képei
Nem szoktam saját képeket felrakni, de most kivételt teszek. Nem mintha ezek lennének a legjobb képeim, de most nagyon tetszenek. Illetve jól passzol a játék és a nyomozás témaköréhez.
Konyhai csendélet.
Fürdőszobai csendélet
Konyhai csendélet.
2008. február 26., kedd
Atom-tologatás
Az IBM kutatói egy kobaltatomot mozdítottak meg egy miniatűr, hangvillaszerű szerszámmal. A mozgatáshoz szükséges erőt a villa rezgésének frekvenciája alapján tudták pontosan meghatározni. Azt is megfigyelték, hogy ahogy az atomot ért erőhatás eléri a 17 pikonewtont (17*10-12 N), az átugrik a következő pozícióra.
"Olyan gyors a mozgás, hogy a műszereink képtelenek érzékelni" - mondta a New York Timesnak Markus Ternes, a kutatást végző egyik tudós.
És hogy miért tologatnak egyetlen atomot a kísérletező elvetemültek? Mert az így nyert eredményeket fel tudják -vélhetően- használni arra, hogy majd az atomi méretekben működő logikai áramköröket, vagy adattárolókat tudjanak létrehozni.
Erről a "kedvenc" kísérletem jut eszembe. A Millikan kísérlet. Olajat fröcskölünk egy mikroszkóp tárgylencséjére, ami egy kondenzátor között van. Bekapcsoljuk az egyenáramot, így a töltött részecskék elindulnak az egyik irányba, majd polaritást váltunk és a másik irányba indulnak el. Amerre a nehézségi erő mutat, arra gyorsabban mozognak. Mi meg kiguvadt szemmel nézzünk egy szimpatikus olajcseppet, és mérjük az időt, ahogyan egy mikroszkopikus pályát be fut egyszer az egyik-majd a másik irányban. Hopp! Kifutott a látómezőből? Sebaj nézzünk egy újabbat, kezdjük elölről! Majd lassan azon kapod magadat, hogy csillagokat látsz, és méred, mennyi idő alatt futnak ki a szemed elől....
Szerintem a fenti kísérlet is lesz dem.laboron úgy 50 év múlva. Részvétem a jövő generációnak.
"Olyan gyors a mozgás, hogy a műszereink képtelenek érzékelni" - mondta a New York Timesnak Markus Ternes, a kutatást végző egyik tudós.
És hogy miért tologatnak egyetlen atomot a kísérletező elvetemültek? Mert az így nyert eredményeket fel tudják -vélhetően- használni arra, hogy majd az atomi méretekben működő logikai áramköröket, vagy adattárolókat tudjanak létrehozni.
Erről a "kedvenc" kísérletem jut eszembe. A Millikan kísérlet. Olajat fröcskölünk egy mikroszkóp tárgylencséjére, ami egy kondenzátor között van. Bekapcsoljuk az egyenáramot, így a töltött részecskék elindulnak az egyik irányba, majd polaritást váltunk és a másik irányba indulnak el. Amerre a nehézségi erő mutat, arra gyorsabban mozognak. Mi meg kiguvadt szemmel nézzünk egy szimpatikus olajcseppet, és mérjük az időt, ahogyan egy mikroszkopikus pályát be fut egyszer az egyik-majd a másik irányban. Hopp! Kifutott a látómezőből? Sebaj nézzünk egy újabbat, kezdjük elölről! Majd lassan azon kapod magadat, hogy csillagokat látsz, és méred, mennyi idő alatt futnak ki a szemed elől....
Szerintem a fenti kísérlet is lesz dem.laboron úgy 50 év múlva. Részvétem a jövő generációnak.
2008. február 23., szombat
Újra játszunk!
2008. február 21., csütörtök
Lelőtték-kidobták-esik-valószínű-Föld-Űr
Egy amerikai cirkálóról indított rakétával helyi idő
szerint szerdán 210 kilométeres magasságban eltalálták a meghibásodott,
Föld felé zuhanó kémműholdat - közölte a Pentagon.
Az irányíthatatlanná vált, az óránként 27 358 kilométeres sebességgel haladó mesterséges holdat a
Csendes-óceánról, a Lake Erie cirkálóról felbocsátott átalakított
SM-3-as rakéta találta el. Az SM-3-ast eredetileg ellenséges
ballisztikus rakéták megsemmisítésére tervezték.
Az előzetes elképzelés az volt, hogy a rakéta a műhold
üzemanyagtartályába csapódik be, s robbanás nélkül, pusztán az ütközés
erejénél fogva "megsemmisíti" azt. A tartály fél tonnányi súlyosan
mérgező anyagot, hidrazin gázt tartalmazott, s a cél az volt, hogy
megelőzzék ennek a veszélyes anyagnak a visszakerülését a Földre. A
Pentagon egyelőre nem tudta megerősíteni, hogy a vegyszert tartalmazó
tartály széthullott-e darabjaira. Erre a megerősítésre állítólag 24
órát várni kell.
A minisztérium közölte: mivel a műhold már alacsony pályán haladt, a
keletkezett törmelék jelentős hányada azonnal belép a Föld légkörébe,
ahol szinte teljes egészében el fog égni. Az űrszemét 24-48 órán belül
megsemmisül, a maradék törmelék pedig 40 napon belül jut be a légkörbe.
Az akció különlegessége, valamint a nagy nemzetközi visszhang és a
politikai következmények miatt személyesen Robert Gates védelmi
miniszter adta ki a végrehajtási parancsot.
De nem ez az első Földre zuhanó objektum. Az Űr körülöttünk teli van űrszeméttel. A Nemzetközi Űrállomásról (ISS) távolodóban kapták lencsevégre azt a többmázsás ammóniatartályt, amelytől a legénység, más egyébbel együtt, 2007. július 23-án szabadult meg. A méretes űrszemét - amelyről az ISS-ről és a Fölről egyaránt filmfelvétel is készült - várhatóan a jövő nyáron érkezik meg bolygónk légkörének sűrűbb részébe.
Az űrállomás első hűtőrendszeréhez tartozó ammóniatartályt még 2001-ben helyezték működésbe, a NASA által tavaly elvégzett felújítások után azonban feleslegessé vált a 635 kilós egység. A "nagytakarításra" azért volt szükség, mert rövidesen megérkeznek az új európai és japán kutatómodulok.
A NASA eredetileg úgy tervezte, hogy egyik űrrepülőgépén a Földre hozza a tartályt, azonban 14 repüléssel az űrrepülőgép-flotta nyugállományba vonulása előtt nem sikerült helyet szorítani a kiszolgált alkatrész számára. A hét és fél órás űrséta nyomán űrszemétként végezte egy csaknem száz kilós régi kameraállvány is.
De azért ne ijedjünk meg. Annak az esélye, hogy egy ilyen űrszemét fejbevág minket igen csekély. Mivel a Föld 2/3-át óceánok borítják, már annak is csak 30% az esélye, hogy földre zuhan az objektum. A lakott területek aránya még kisebb. Annak az esélye, hogy Magyarország területére csapódik be egy űrből származó valami, körülbelül egy az
ötezerötszázhoz, azaz kevesebb, mint 2 század százalék az esélye.
Akad azonban példa arra is, hogy bár nem számítottak rá, mégis csak
hajszálon múlt a katasztrófa. Tavaly egy Csendes-óceán felett járó
repülőgép 270 utasának az élete forgott veszélyben, amikor egy lángoló
orosz műholdroncs húzott el a gépük mellett. A latin-amerikai járat
pilótái azt vették észre, hogy egy tüzes törmelékdarab szántotta fel a
sötét eget épp az orruk előtt. Amikor a roncs a vízbe csapódott, a
hangrobbanás rövid időre elnyomta a gép négy motorjának a hangját is.
Az eset négyórányira történt az új-zélandi Aucklandtől. A légi
irányítók megtudták, hogy a törmelék annak az orosz műholdnak a
maradványa volt, amelynek a számítások szerint a következő 12 órában
még nem lett volna szabad beérnie a légkörbe.
Forrás: MTI, origo
szerint szerdán 210 kilométeres magasságban eltalálták a meghibásodott,
Föld felé zuhanó kémműholdat - közölte a Pentagon.
Az irányíthatatlanná vált, az óránként 27 358 kilométeres sebességgel haladó mesterséges holdat a
Csendes-óceánról, a Lake Erie cirkálóról felbocsátott átalakított
SM-3-as rakéta találta el. Az SM-3-ast eredetileg ellenséges
ballisztikus rakéták megsemmisítésére tervezték.
Az előzetes elképzelés az volt, hogy a rakéta a műhold
üzemanyagtartályába csapódik be, s robbanás nélkül, pusztán az ütközés
erejénél fogva "megsemmisíti" azt. A tartály fél tonnányi súlyosan
mérgező anyagot, hidrazin gázt tartalmazott, s a cél az volt, hogy
megelőzzék ennek a veszélyes anyagnak a visszakerülését a Földre. A
Pentagon egyelőre nem tudta megerősíteni, hogy a vegyszert tartalmazó
tartály széthullott-e darabjaira. Erre a megerősítésre állítólag 24
órát várni kell.
A minisztérium közölte: mivel a műhold már alacsony pályán haladt, a
keletkezett törmelék jelentős hányada azonnal belép a Föld légkörébe,
ahol szinte teljes egészében el fog égni. Az űrszemét 24-48 órán belül
megsemmisül, a maradék törmelék pedig 40 napon belül jut be a légkörbe.
Az akció különlegessége, valamint a nagy nemzetközi visszhang és a
politikai következmények miatt személyesen Robert Gates védelmi
miniszter adta ki a végrehajtási parancsot.
De nem ez az első Földre zuhanó objektum. Az Űr körülöttünk teli van űrszeméttel. A Nemzetközi Űrállomásról (ISS) távolodóban kapták lencsevégre azt a többmázsás ammóniatartályt, amelytől a legénység, más egyébbel együtt, 2007. július 23-án szabadult meg. A méretes űrszemét - amelyről az ISS-ről és a Fölről egyaránt filmfelvétel is készült - várhatóan a jövő nyáron érkezik meg bolygónk légkörének sűrűbb részébe.
Az űrállomás első hűtőrendszeréhez tartozó ammóniatartályt még 2001-ben helyezték működésbe, a NASA által tavaly elvégzett felújítások után azonban feleslegessé vált a 635 kilós egység. A "nagytakarításra" azért volt szükség, mert rövidesen megérkeznek az új európai és japán kutatómodulok.
A NASA eredetileg úgy tervezte, hogy egyik űrrepülőgépén a Földre hozza a tartályt, azonban 14 repüléssel az űrrepülőgép-flotta nyugállományba vonulása előtt nem sikerült helyet szorítani a kiszolgált alkatrész számára. A hét és fél órás űrséta nyomán űrszemétként végezte egy csaknem száz kilós régi kameraállvány is.
De azért ne ijedjünk meg. Annak az esélye, hogy egy ilyen űrszemét fejbevág minket igen csekély. Mivel a Föld 2/3-át óceánok borítják, már annak is csak 30% az esélye, hogy földre zuhan az objektum. A lakott területek aránya még kisebb. Annak az esélye, hogy Magyarország területére csapódik be egy űrből származó valami, körülbelül egy az
ötezerötszázhoz, azaz kevesebb, mint 2 század százalék az esélye.
Akad azonban példa arra is, hogy bár nem számítottak rá, mégis csak
hajszálon múlt a katasztrófa. Tavaly egy Csendes-óceán felett járó
repülőgép 270 utasának az élete forgott veszélyben, amikor egy lángoló
orosz műholdroncs húzott el a gépük mellett. A latin-amerikai járat
pilótái azt vették észre, hogy egy tüzes törmelékdarab szántotta fel a
sötét eget épp az orruk előtt. Amikor a roncs a vízbe csapódott, a
hangrobbanás rövid időre elnyomta a gép négy motorjának a hangját is.
Az eset négyórányira történt az új-zélandi Aucklandtől. A légi
irányítók megtudták, hogy a törmelék annak az orosz műholdnak a
maradványa volt, amelynek a számítások szerint a következő 12 órában
még nem lett volna szabad beérnie a légkörbe.
Forrás: MTI, origo
2008. február 17., vasárnap
fuss, mielőtt Chuck Norris megtalál
Chuck Norris elszámolt végtelenig. Kétszer.
Írd be a google.com -on, hogy "find Chuck Norris" és kattints a "Jó napom van"-ra.
Aztán pedig tessék nevetni. :)
2008. február 14., csütörtök
Májusban jönnek az időutazók
" Három hónap múlva megsérül a CERN részecskekísérleteinek következtében a világegyetem szövete és megjelennek az időutazók a jövőből, mondják egy orosz matematikai intézet kutatói. A genfi részecskekutató intézet, a CERN felszólaló szakértője szerint ez legfeljebb csak sci-fibe illő képzelgés.
Májusban végeznek ugyanis egy kísérletet a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriumban, a CERN (Európai Atommagkutató Tanács) Genftől északra található központjában, amely során megpróbálják reprodukálni a világegyetem születésért előidéző Big Bang utáni másodperc első egymilliárdodik részét.
A moszkvai Steklov Matematikai Intézet két kutatója, Irina Arefeva és Igor Volovics szerint az a kísérlet feltépi a világegyetem szövetét - az az energia ugyanis, ami a fénysebességgel ütköző részecskék ütközése során szabadul fel, egyfajta kaput nyithat a jövőből érkező látogatóknak. Einstein általános relativitáselmélete szerint bármilyen nagy mennyiségű anyag vagy energia eltorzítja a körülötte lévő teret - maga az idő pedig annyira torzulhat, hogy egyfajta féreglyukat, a jelen és a jövő közti alagutat hoz létre.
A Daily Mail által megkérdezett kutató szerint azonban ez a feltételezés csak mese. "A kozmikus sugarak a felső atmoszférában ütközve sokkal több energiát bocsátanak ki, mint amire mi képesek lennénk", nyilatkozta Brian Cox, a CERN tagja és a részecskefizika egyik vezető brit szakértője. "Ötmilliárd éve fordulnak elő ilyen jelenségek és egyszer nem jelentek meg időutazók. Stephen Hawking utalt is arra, hogy mihelyst egy új elmélet jön létre a kvantumgravitáció témájában, ez az időutazási lehetőség elméletileg is félre lesz tolva. Már csak azért is, mert az univerzum általában a józan ész szabályszerűségei szerint működik, a múltba történő időutazás pedig nagyon nem józan.""
Mostanában sajnos/nem sajnos nincs időm írni, sok a dolgom. De ezt most olvastam a HVGben, és kíváncsi vagyok, hogy mi a véleményetek a dologról. Aztán majd én is leírom.
A moszkvai Steklov Matematikai Intézet két kutatója, Irina Arefeva és Igor Volovics szerint az a kísérlet feltépi a világegyetem szövetét - az az energia ugyanis, ami a fénysebességgel ütköző részecskék ütközése során szabadul fel, egyfajta kaput nyithat a jövőből érkező látogatóknak. Einstein általános relativitáselmélete szerint bármilyen nagy mennyiségű anyag vagy energia eltorzítja a körülötte lévő teret - maga az idő pedig annyira torzulhat, hogy egyfajta féreglyukat, a jelen és a jövő közti alagutat hoz létre.
A Daily Mail által megkérdezett kutató szerint azonban ez a feltételezés csak mese. "A kozmikus sugarak a felső atmoszférában ütközve sokkal több energiát bocsátanak ki, mint amire mi képesek lennénk", nyilatkozta Brian Cox, a CERN tagja és a részecskefizika egyik vezető brit szakértője. "Ötmilliárd éve fordulnak elő ilyen jelenségek és egyszer nem jelentek meg időutazók. Stephen Hawking utalt is arra, hogy mihelyst egy új elmélet jön létre a kvantumgravitáció témájában, ez az időutazási lehetőség elméletileg is félre lesz tolva. Már csak azért is, mert az univerzum általában a józan ész szabályszerűségei szerint működik, a múltba történő időutazás pedig nagyon nem józan.""
Mostanában sajnos/nem sajnos nincs időm írni, sok a dolgom. De ezt most olvastam a HVGben, és kíváncsi vagyok, hogy mi a véleményetek a dologról. Aztán majd én is leírom.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)