Baba-szabi

Eddig csupa érdekességről irogattam, amivel jártamban-keltemben találkoztam. Az elmúlt héten e két szép szempár miatt nem irogattam és szerintem a következő hetekben is lefoglal e tünemény a legnagyobb örömünkre. :) Nekem most ez a legnagyobb érdekesség a világon. :) Úgyhogy kiveszem a szabadságomat, és ha kicsit több időm lesz, újra folytatom a bejegyzéseket.

Kellemes nyarat kívánok mindenkinek!

Forróság 2.0

A Térképes egoblog 2.0-n találtam egy aktuális kis térképet a Kis Magyar Riviéráról:

Kánikulában fizikusnak lenni a legjobb!

A Death Valley

1849-ben harminc elszánt ember próbált rövidebb utat találni a völgyön keresztül a kaliforniai aranybányákhoz. De csak 18-an élték túl. Az egyik túlélő nevezte el a helyet "Halál Völgyének". A 209 km hosszú, és 10-23 km széles völgyben évente átlagosan 50 mm eső esik. Ennek ellenére azért van élet. Elvétve gyíkokkal és kaktuszokkal találkozhatunk.

A kaliforniai Death Valley-ben mérték minden idők legmelegebbjét: 1913 július 10-én 56.7 °C volt. De azt se lehetett túl egyszerű elviselni, amikor 43 egymást követő napon (1917 július 6 és augusztus 17 között) a hőmérséklet 48 celsius fok felett járt.

Nem is tűnik ez a mostani állapotokhoz képest olyan nagy különbségek, nem? Mi lenne, ha egyik pillanatban itt, majd ott lennénk? Mit éreznénk az egészből? Egy kis agytorna a melegben:

Általában a szubjektív érzet és az objektív inger között az érzékszerveink logaritmikus kapcsolatot állítanak fel. Ez egyébként a Weber-Fechner féle pszichofizikai alaptörvény, azaz hogy az érzet erőssége (É) az inger erősségének (I/I₀) természetes alapú logaritmusával arányos. Így működik a fülünk is például. Vagy a szemünk. És a hőérzet is hasonló lehet.

Most már csak rá kellene jönnünk, hogy mi mikor érzünk "kétszer olyan meleget". Mert ugye ez kellene a konstans értékéhez. Én a 20°C-ot veszem az egységnek. Kétszer olyan meleget érzek, ha 28°C van. Így a konstans 6-lesz. Ezek szerint amikor 41°C van, azt én ötször olyan melegnek érzem, mint a 20°C-ot, és ha a Death Valley-be repítettek volna a legmelegebb napon, akkor azt hétszer olyan melegnek éreztem volna, mint a 20°C.

Ha relatív nézzük, azaz az én melegség-érzetemet kikapcsoljuk (vagyis a 6-os szorzót) akkor kb 32%-kal érezné mindenki melegebbnek a sivatagot: 0,32=ln(56,7°C/41°C). Ez nem is olyan sok, nem?

De akkor a szemfüles olvasó megkérdezheti, hogy mi lett volna, ha Kelvinben, esetleg Fahrenheitben számolunk?!

Kelvinben: ln((56,7+273.15)/(41+273.15))=0,048
Fahrenheitben: ln(((56,7 × 1.8) + 32)/((41 × 1.8) + 32))=0,236

Azaz Kelvinben számolva kb 5%-kal, Fahrenheitben számolva 23,6%-kal lenne csak melegebb érzetünk. Tehát az amerikaiaknak jobb, kánikulában pedig fizikusnak lenni a legjobb!!
Na, mit gondolsz? :)

Emberi haj-tetkó

Ez a felvétel pásztázó elektron-mikroszkóppal készült egy emberi hajszálról, amit Lauranne Lanz készített. Ő egy középiskolai diák, aki 2002 júliusában egy egyhónapos csereprogramon vett részt a Johns Hopkins Egyetemen.
Szerettem volna én is ilyen csereprogramokon résztvennni középiskolás koromban. Ti nem? Talán manapság kicsit több esély van rá.

A kép és az adatok a LiveScience oldalról van.

Toalett-palota Kínában

Július elején nyílt meg a délnyugat kínai Chongqingban a világ legnagyobb, négyszintes nyilvános mellékhelység palotája. Kívülről az egyiptomi Szfinxet utánozó Porcelán Palotában mintegy 2900 négyzetméteren több mint ezer wc szolgálja ki az odalátogatókat.

Némelyik olyan, mintha egy krokodil szájába vizelne az illető, de van Szűz Máriát imitáló piszoár is.   Halk zene szól, és van ahol TV-t lehet nézni közben. És ha valaki a szabad ég alatt szeret pisilni, ő se szenved hiányt semmiben: nekik külön erre kialakított szárnyat építettek. Kicsit giccses, nem túl igényes kivitelezés, de rengeteg van belőle. Szeretnének bekerülni a Guiness Rekordok könyvébe. Szerintem sikerülni fog.

Nézd meg a kis riportot (Katt a képre, cikk meg itt)

Egyszerű szorzás

Most láttam, hogy kiestem a Blogtornáról , sajnos. Rólam nincs kép, Nefritről meg van. Azt hiszem ez döntött. Hát kár. Most egy kicsit rossz, szerettem volna legalább egy fordulón túljutni. De hát lássuk be kis esélyem volt. És hát a társaság majdnem fele kiesett. Tessék szavazni a döntetlenekre! ITT

De azért nem kedvetlenedtem el nagyon, ezért raktam fel a honlapomra néhány érdekes videót. Többek közt ezt is:

http://videa.hu/flvplayer.swf?v=EO6avtXq3tqP3U1r

Hova tűntél MCO?

Ez egy igazán péntek 13-ai történet. Bár nem most történt, hanem 1999-ben, de nem tudnak róla túl sokan. Ide kívánkozik.


A pályakorrekciós adatokat el is küldték a NASA szakemberei a szondának, de az eltűnt a szemük elől. A Universe Today oldalán, vagy a Mars szondák hivatalos oldalán kis rövid hírek segítségével követhetjük nyomon, hogy mi történt napról napra.

Kellett néhány nap, mire rájöttek, hova is tűnt a mintegy 125 millió dolláros ketyere.

A Lockheed Martin vezette a szonda tervezését, előállítását és üzembe helyezését a NASA felkérésére. Mint kiderült, ők az angol mértékegységrendszert használták (fontot, lábot) míg a NASA-nál már áttértek a metrikus rendszerre (kilogramm, méter). Azaz a szonda az adatokat lábban várta, míg a földi irányítók méterben adták meg!!!
Úgy látszik a mértékegység átváltás nem csak az iskolában nagy mumus, hanem a NASA-nál is..... :)
1998. december 11-én délután 1:45-kor a floridai Cape Canaveral űrrepülőtérről szállt fel a Mars Climate Orbiter. A feladata a bolygó térképezése és a légkör tanulmányozása lett volna. 286 nap utazás után, 1999. szeptember 23-án meg is érkezett a bolygóhoz, ahol kisebb pályamódosításokra volt szüksége, hogy a bolygó körüli körpályára álljon.

Így a szonda valószínűleg a Mars légterében elégett, és a maradványai becsapódtak a Mars felszínébe. Hát nem kis félreértés, ugye?

A CNN így írt róla. A BBC meg így.

Bornyitás dugóhúzó nélkül

Az előző borosüveges témáról eszembe jutott, hogy a palackba nyomott dugó általában akkor áll elő, ha valamilyen ügyeskedéssel próbáljuk meg kinyitni a bort, mert nincsen dugóhúzónk. Sok videót lehet találni a YouTube-on: van, ahol fúrógéppel, máshol eszeveszetten nyomják a palackba a dugót, ütik-vágják szegény üveget. Legtöbb esetben a végeredmény az eltört borosüveg és kiömlött bor. Ha az ember az eszét nem hagyja az iskolapadban, akkor még sikerülhet is neki.
Lássuk!

Bornyitás késsel, csavarhúzóval, szöggel, biciklipumpával. Legtövvjük sok gyakorlást igényel:

Erről már talán többen hallhattak, bár én személy szerint még sose láttam, hogy sikerült volna, de sokan állították, hogy működik. És értem is, hogy miért kellene neki működnie (egy kis fizika). Bizonyítékként, hogy valakinek egyszer már sikerült, álljon itt egy videó:
Bor nyitása a falbaütögetős módszerrel:

Hogyan szedjük ki a dugót a palackból?

Nagyon kis ellegáns módszer a borosüvegbe beleesett/beragadt dugó eltávolítására! Persze ez csak akkor működik, ha már nincs benne ital... Én még ezt eddig nem láttam.

Mikor?!

Jaj, Anyu! Mikor érünk már oda?

Leonardo és a bicikli feltalálása

Minap láttam a királyi tévében egy egészen jó riportot a biciklizésről. Úgy kezdték, hogy már Leonardo da Vinci megrajzolta az 1460-as években a mai kormányozható bicikli elődjét. Nemrég Budapesten is bemutatták (talán egy-két éve) Leonardo sok kéziratát, és egy-egy találmányát el is készítették, ki lehetett őket próbálni. Úgy emlékeztem, hogy ott láttam is az elkészített biciklit. És igen, tényleg ott volt, utánanéztem.

Valami rejtélyes oknál fogva elkezdtem utána olvasni ennek. És egy egészen érdekes történet kerekedett ki belőle.

Először az derült ki, hogy valószínűleg nem is Leonardo, hanem egy Giacomo Caprotti nevű tanítványa álmodta meg a szerkezetet 1493-ban. Aztán ha a kedvenc keresőnkbe a "bicikli története" szavakat begépeljük, akkor kismillió lapot kapunk, de mind úgy kezdi, hogy az első kormányozható bicikli feltalálója Drais báró - pontosabban Carl Friedrich Christian Ludwig
Drais von Sauerbronn báró - volt 1816-ban. Bár az ő biciklije még lábhajtásos volt, a pedálra még várni kellett. Az International Cycling History Conferences döntése alapján viszont a mai napig nem lehet egyetlen személlyel azonosítani ezt a titokzatos feltalálót, mert mind Ernest Michaux mind pedig Pierre Lallement neve szóba kerülhet. Az így elkészült kerékpárt az 1867-es párizsi világkiállításon mutatták be (Michaulin néven), ahol nagy visszhangot váltott ki, és hamar komoly kultusza lett.


1997 augusztusában, a 8. Nemzetközi Kerékpár Történelmi Konferencián, Glasgowban egy érdekes bejelentést tett Prof. Dr. Hans-Erhard Lessing. Erről a nagyközönség október 16-án, a BBC révén értesült: azaz, hogy ez az egész egy nagy átverés. Vagyis hogy Leonardo biciklije nem is Leonardoé, még csak nem is egy eszes tanítványáé. Hanem egy, az 1960-as években a kéziratokat restauráló szerzetes rajza.

A kézirat 132 és 133 lapja össze volt ragadva, ezt szétszedve néhány obszcén rajz mellett találták a bicikli vázlatos rajzát. Mint kiderült a restaurálás nem folyt túl rendezett formában, mondhatjuk úgy is, hogy kissé kaotikus volt: nem volt
ellenőrizhető mit, hol és hogyan csináltak éppen a szerzetesek.

A hoax mellett sokan úgy érvelnek, hogy Leonardo sokkal pontosabban rajzolta le a szerkezeteit, nem csak ilyen "impresszionista" stílusban. Engem jobban meggyőzött az, hogy elemezték a papír és a tinta anyagát, és bár a papírt eredeti XV. századinak találták, de a tinta XX. századi volt.

Nem hiszem, hogy ez bármit levonna Leonardo zsenialitásából, de azért jobb tudni, hogy mi is van valójában. Ettől függetlenül a kiállításon megtalálható a bicikli, mert azért az mégiscsak látványosabb, mint az emberi test anatómiai felépítése, vagy a golyóscsapágy. De ahogy a hivatalos oldalon láttam, azért megemlítik, hogy lehet, hogy ez nem eredeti.

Ha többet és részletesebben szeretnél olvasni a történetről, akkor azt a Cycle Publishing oldalán megteheted.

Blogtorna

Annyira abszurd és kiszámíthatatlan, hogy nem bírtam nem kipróbálni. Az esélytelenek nyugalmával indulva még akár nyerhetek is :) A "teljesen értelmetlen és igazságtalan szempontok alapján" zajló blogösszemérés "a lovagiasság, az ellenfél tisztelete vagy a józan élet erényei szerint" zajlik majd.

Izgalmas!

Nevezz te is a blogtornára!

07.07.07

Rengeteg minden történt 2007. július 7-én.

Valószínűleg először Pitagorasz nevezte a 7-et szerencse számnak. A hét bölcsnél (Szolón, Khilón, Thalész, Biasz, Kleobulosz, Pittakosz, Periandrosz) talán ismertebb az ókori világ hét csodája, és a hét szabad művészet se eszázadi megnevezés:

• grammatika (latin nyelvtan),


• retorika (a gondolatok szabatos szóbeli kifejezése),


• dialektika (a gondolatok logikus kifejtésének tárgya),


• asztronómia (csillagászat),


• aritmetika (számtan),


• geometria (mértan),


• zene (a zene matematikai-fizikai viszonyainak elmélete).

A Biblia is teli van a 7-es számmal (hét főbűn, hét szűk esztendő, hét szentség, Jézus a 77. Ádám vérvonalában, stb...)

És hogy a fizikai vonatkozást se hagyjuk el, Kepler szerint a Napon kívül még hat, szabad szemmel is látható (Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz), azaz összesen 7 "bolygó" volt ismeretes.

Valahogy a számmisztika nem avult el, még ma is közkedvelt tudomány, bár sokan észre se veszik, hogy használják. A hétfejű sárkány ugyanannyira beépült életünkbe, mint a hét hét napja, a macska "hét élete" stb...

Mahatma Gandhi szerint a "Világ hét melléfogása":

• Gazdagság munka nélkül,


• Szórakozás lelkiismeret nélkül,


• Tudás jellem nélkül,


• Kereskedelem erkölcs nélkül,


• Tudomány emberség nélkül,


• Istentisztelet áldozás nélkül,


• Politika alapelvek nélkül.

Néhány számnak szerencsét, másoknak pedig balszerencsét tulajdonítunk. Bár szeretném megjegyezni, hogy a szerencsés számok nem univerzálisak, hanem kultúrafüggők. Például keleten (Japánban és Kínában) a hetes balszerencsés szám. Ugyanis a 7 japánul shichi, ami tartalmazza a shi-t, ami halált jelent japánul. (Ezzel szemben a 8 szerencsés keleten, mert hasonlóan hangzik, mint a "jólét" szó. Valószínűleg ezért lesz jövőre, 2008. augusztus 8-án, este 8 órakor a Pekingi Olimpia megnyitója. :) )

Remélem ezt nem tudta az a mintegy 80 000 amerikai és kitudja hány európai házasulandó pár, aki a mai napra időzítette esküvőjét. Ez az adatok szerint kb 30%-kal több házasságkötés, mint egy szokványos szombati napon.

A mondás szerint "aki szerencsés a kártyában, az szerencsétlen a szerelemben". A Black Jack-ben például a három darab hetes kifejezetten szerencsés, lévén 21-et tesz ki. A két dobókockán lévő pontok összegét vizsgálva a legvalószínűbb, hogy hetet kapunk. Ez néhány szerencsejátékban nem hátrányos.

Így talán nem meglepő, hogy a mai napon egészen sok, nagy horderejű program volt. Talán a legtöbbekhez a Live Earth koncert sorozat jutott el. A 24 órás koncertsorozattal az emberek figyelmét próbálták felhívni a Föld állapotára. 7 kontinensen (szerintem Észak- és Dél Amerika hirtelen kettő kontinens lett, csak hogy jobban kijöjjön), és 150 fellépő közel 2 milliárd emberhez szólt. Szerintem ehhez a programhoz kapcsolódik a Nagy Áramszünet , ami 21 és 22 óra között egy egységes villanylekapcsolásra buzdította a népet. És hát mikor máskor, mint ma zárhatták le a szavazást egy látványos lisszaboni show-val a világ új hét csodájáról. Nézzük csak, mik lettek:

• Petra ősi városa, Jordánia


• Machu Picchu, Peru


• Nagy Fal, Kína


• Taj Mahal, India


• A Megváltó Krisztus szobra, Brazília


• A Római Colosseum, Olaszország


• Chichén Itzá, Mexikó

Kíváncsi vagyok, kinek mit jelent ez a szám, és tett-e valamit ma, amit egyébként nem tett volna meg. Szerencsére a világvége nem jött el , bár azt hiszem a 6 év múlva esedékes 13.13.13-tól van félnivalónk... :)

Állati jó képek

Kedves, eredeti, szellemes, vicces, gondolom photoshopos, de nagyon igényes képek a pokio.intermouse oldalról. Igazán érdemes meglátogatni! Egy kis ízelítő a képekből:

 

 

Állítólag...

A Discovery csatornán megy az Állítólag... (Myth Busters) című sorozat. Egészen áprilisig nem volt kábeltévés előfizetésünk, csak a légből kaptunk el egy-két adót, de persze ez teljesen megfelelt, mert azokat se igen néztük. Sokan tudják, hogy április óta sok időm volt TV-t nézni, ezért próbáltam annyit megnézni ebből a sorozatból, amennyit csak lehet.

De túl előre ugrottam. A történet ott kezdődött, hogy néhányan mesélték fizika órán (és néha utána), hogy van ez a műsor, ahol kipróbálnak legendákat. Például, hogy ha magasfeszültségű kábelre vizel valaki, akkor megrázza-e az áram, vagy tükrök segítségével fel lehet-e gyújtani a hajókat. Tehát olyan dolgokat, amikről az ember szívesen mesél az órán, de nem mutatná be.

Rengeteg részt megnéztem. És furcsa, de soha nem igazolódott be egyik legenda sem. Mindegyiket megdöntötték. Persze ezt még lehetne azzal magyarázni, hogy szerencsésen válogatták ki a legendákat. De gyakorló kísérleti fizika tanár lévén engem zavart, hogy 1-2 beállítás után hirtelen kimondták a verdiktet. Pedig aki valaha kísérletezett tudja, hogy néha nagyon apró dolgokon múlik a kísérlet sikeressége: néha az is számít, hogy a 25 centis zsinór túl hosszú, de a 10 centis már jó, vagy hogy alkohollal érdemes lemosni a tartó lábat, mert amikor összetapicskoltuk a "zsíros" kezünkkel, már az is ad egy olyan vékony vezető réteget, hogy elvezetődhet az áram, és persze sorolhatnám.

Olyan 20 rész után fogalmazódott ez meg bennem, de akkor hagytam abba a film nézését, amikor kikísérletezték, hogy gyufa nélkül, csak fa szerszámokkal nem lehet tüzet gyújtani. Kimondták az ítéletet: "megcáfolva". Mentségükre szóljon, hogy ez nekik is furcsa volt, és volt utána egy rövid jelenet, ahol egy cserkész 2 perc alatt tüzet csiholt. De nem vonták vissza az ítéletet.

Biztosan nagyon sok, valóban nem igaz legendáról rántják le a leplet. De azt hiszem vannak köztük olyanok, amelyekről túl hirtelen, nem elég alapos kísérletezés után mondanak véleményt. Tehát csak az egészséges szkepticizmust szeretném ezzel a bejegyzéssel felkelteni az olvasóban.

Sokat gondolkodtam, hogy leírjam-e a véleményemet erről a műsorról, de végül úgy döntöttem, hogy leírom. Hiszen ez csak az én véleményem, lehet vele vitatkozni. (Most, hogy lehet kommentelni, ez már nem csak üres frázis :) )

A Corvinban megölik a rendetlen vásárlókat

A Homár oldalán találtam ma ezt a képet. :) Azon kívül, hogy ehhez nincsen joguk, azért idézve kukackát " az mindenképp biztató jel, hogy már a fél-analfabéták is tudják használni a számítógépet. " Reszkess vásárló!

Mi az érdekes ebben a számban?

Tavaly találtam ezt az oldalt (primes.utm.edu), és nem is tudom honnan jutott az eszembe ma, hogy ezt megosszam másokkal is. Olyan 3 óra alatt meg is találtam. Ez mondjuk elég jó idő ahhoz képest, hogy lényegében nem emlékezetm semmire az oldallal kapcsolatban, csak arra, hogy beírtam egy természetes számot és megdöbbentő tulajdonságokat dobott ki róla. Most utólag sajnos van egy olyan hibája, hogy csak páratlan számokra próbál meg egyáltalán írni valamit, de ha ír, az nagyon érdekes.

Például, ha beírod, hogy 259, akkor kidobja, hogy 259=7x37, és 7 és 37 között 7 prím van.

 De a nagy keresgélésben találtam még más érdekes oldalakat is, és hogy ne vesszen kárba megmutatom. Mondjuk így egy kissé hosszúra sikerült a mai napi bejegyzés, de hát sebaj.

Ez az oldal (archimedes-lab.org) a számírás történetéről egy egész jó összefoglaló. Érdekes, hogy a 4-esre nem igazán jönnénk rá, hogyha egy régi arab írásban látnánk, de az 1-es vagy a 9-es egészen hasonló maradt. De vannak itt maja és egyiptomi számok, japán és kínai számírás, és vagy 20 nyelven a számok írása.

 

Ez az oldal (madandmoonly.com) inkább "matematikusoknak" szól, mert 1-től 300 millióig a beírt számokról árul el infókat: páros-páratlan (na jó, ez nem nehéz), prím vagy sem, része-e a Fibonacci sorozatnak, boldog-e vagy sem ( :) ), és a számelméleti függvényeket: tau, szigma, phi. Nem egy látványos program, de bizonyos esetekben hasznos lehet.

Utoljára hagytam két, nagyon hasonló stílusú oldalt, bár nekem mindenképpen az utsó tetszett a legjobban:

Az egyik (stetson.edu) felsorolja az első 10000 természetes számot és egy-egy mondatban ír róluk valami kis érdekességet, és segítségképpen minden nem egyértelmű tulajdonsághoz linkel magyarázatot:

A másik oldal (www.archimedes-lab.org/numbers) sokkal többet ír, és nem csak természetes számokról, hanem egyéb, ismert számokról, mint a pi , vagy az i vagy az e.... Bár csak 500-ig van készen. De amiről ír, az egészen teljes. És nem csak matematikai vonatkozásban ír róluk. A 14-re példéául leírja, hogy február 14-én van a Valentin nap, és hogy a Pääjääjää finn szó 14 pöttyel rendelkezik, és egyébb vicces dolgokat... Nálam egyébként ez az oldal nyert, bár örülök, hogy az elsőt megtaláltam, és használni is fogom.